Hírek

Éjjeli napszámosok: a gyöngybagoly

Cikkünkben az egyik leginkább kultúrakövető fajjal, a gyöngybagollyal (Tyto alba) ismerkedünk meg.

Mit tesz értünk?

Beszéljenek a számok! Egy Görbeházán kamerával megfigyelt bagolyszülőknél volt olyan éjszaka, amikor 34 darab mezei pockot hoztak a fiókáiknak.

A fiókák két hónapos korukban repülnek ki.

A számítások szerint a fészekláda elfoglalásától a fiókák önállósodásáig körülbelül 100 kg mezei pockot fogyasztanak el. Gondoljuk csak meg, ha ez a pocok­mennyiség a vetéseinken garázdálkodna, mennyivel csökkentené az a betakarítható gabona mennyiségét!

Ráadásul a madarak télen is költőterületeik közelében maradnak, ezzel előre tizedelik a következő év vetéseinek kártevőjét.

Mi fenyegeti?

A gyöngybagoly hazai egyedszámát ma 1000 pár körülire becsülik.

A költőpárok száma csökken, aminek oka elsősorban a költőhelyek fogyatkozásában keresendő.

Fájdalmasan érinti a gyöngybaglyokat a templomok padlástereinek lezárása. Ha emlékszünk még Fekete István Hú című kisregényére, talán eszünkbe juthat, hogy főhőse, az öreg hím lángbagoly – a gyöngybagoly régies, szerintem gyönyörű elnevezése – is egy templomtoronyban lakott, özvegyült meg, és talált végül új párt magának. A mai baglyoknak erre egyre kevésbé van lehetőségük. A templomok padlása így lehet, hogy tisztább lesz, nem borítja majd ürülék és bagolyköpet, de mi elveszítünk egy pótolhatatlan segítséget a rágcsálók elleni küzdelemben.

Komoly problémát jelent még a nyestek szaporodása, városiasodása (urbanizálódása) is. A nyestek elpusztítják a baglyok megmaradt fészekaljait, ellehetetlenítik fészkelésüket.

Veszélyeztetik őket még a rágcsálóirtó szerek, amik a zsákmányukon keresztül bekerülhetnek a szervezetükbe. Kemény teleken (ez a veszély egyre kevésbé fenyegető) a gyöngybagolyállományoknak akár 75%-a is elpusztulhat, mert a vastag hóréteg alá bújt mezei pockok elérhetetlenek számukra. Néhány nap éhezés után nem tudják melegen tartani a testüket, lábaik elfagynak, lehullanak, és a madár éhen hal.

Továbbá problémát okoznak a gázolások,

és sajnos előfordul szándékos pusztításuk is, annak ellenére, hogy fokozottan védett madarak, eszmei értékük 100 000 forint egyedenként.

Mit tehetünk mi érte?

Szerencsére sokat, és éppen mi, gazdálkodók tehetjük értük a legtöbbet némi erőbefektetéssel.

Ha tehetjük, a vegyszeres irtás helyett válasszunk a baglyoknak környezetbarát megoldásokat.

Persze, csak ha nem akarunk öngólt lőni az ingyen napszámosok kivégzésével…

Hideg teleken hagyjuk hozzáférhetővé magtárainkat. Egy-egy nyitva hagyott emeleti ablak elég. Így a baglyok tudnak dolgozni, és életben maradnak, hisz itt hozzájutnak ahhoz a zsákmányhoz, ami a mezőkön elrejtőzik előlük a hó alá. Ha épületeinket nyitva hagyjuk a baglyok számára, és egyúttal olyan költőládákat helyezünk ki, amikhez a nyestek nem férhetnek hozzá, számíthatunk megtelepedésükre, egyedszámuk növekedésére. Fontos, hogy fészkelési időben a ládák környékén nyugalmat biztosítsunk.

Költőládát készíthetünk magunk is,

vagy megvehetjük a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány oldalán, profi kivitelben. A befolyt összeget a faj védelmére fordítják.

Ez is érdekes lehet:

Több ezer fóka pusztul el madárinfluenzában

Olcsó és természetkímélő módszer pocok ellen

Forrás: Kistermelők Lapja