Hírek

Éjjeli napszámosok: a gyöngybagoly

Cikkünkben az egyik leginkább kultúrakövető fajjal, a gyöngybagollyal (Tyto alba) ismerkedünk meg.

Az Éjjeli napszámosok-sorozatban bemutatom azt az öt bagolyfajt, amely kötődik az emberi településekhez, mezőgazdasági területekhez. Ezek a baglyok

felbecsülhetetlen vegyszermentes segítséget nyújthatnak nekünk a különböző mezőgazdasági kártevők elleni védekezésben,

ha szánunk egy kis időt megismerésükre, megtelepedésük segítésére. Elsőként az egyik leginkább kultúrakövető fajjal, a gyöngybagollyal (Tyto alba) ismerkedünk meg.

gyöngybagoly

Elsősorban nyílt mezőgazdasági területek madara. Kedveli a füves, parlagon hagyott, esetleg ligeterdős mozaikokra szabdalt tájakat. A zárt erdőket kerüli, 3000 méter tengerszint feletti magasságon nem költ.

Fészkelése

Templomtornyok, padlások, magtárak, hodályok, egyéb mezőgazdasági épületek madara. Ha teheti, épületeken belül költ. Fészket nem épít. Márciusban induló, októberig elhúzódó költési szezonját a hímek messze hangzó kiáltásai vezetik be. Évente általában két fészekaljat nevel. A tojások, illetve az abból felnövekvő fiókák száma szoros összefüggésben van a mezei pocok létszámának változásával. Ez a faj a gyöngybagoly fő zsákmánya.

Gradációs években, olyankor, mikor a mezei pockok egyedszáma ugrásszerűen megnő, a gyöngybaglyok száma is követi a pockokét.

Ilyenkor akár a legkisebb, legfiatalabb fiókák is felnőhetnek, kirepülhetnek.

Forrás: Kistermelők Lapja