Mi az Európai Unió állásfoglalása a témában, különös tekintettel a nagyragadozók okozta kártételek megfizetésében?
– Azt látjuk, hogy az Európai Unió elsősorban a konfliktusmentes együttélés megteremtésére helyezi a hangsúlyt. Az Európai Bizottság 2021-ben külön útmutatót küldött a tagországoknak, amelyben egyfelől magyarázza a saját jogszabályait (az egységes jogértelmezés miatt), másfelől jó gyakorlatokat oszt meg és lehetőségeket is bemutat arra vonatkozóan, hogy az egyes EU-s forrásokat – mint a LIFE vagy a Közös Agrárpolitika – hogyan lehet használni a védekezésre és az együttélés megteremtésére.
A kártételek megfizetése kapcsán az EU csak a tagországi tapasztalatokat gyűjtötte össze, mivel ez nemzeti hatáskör – ebben nem foglal állást. Az is látható azonban, hogy az utóbbi 3-5 évben egyre fokozottabban jelentkeznek a nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktushelyzetek, és rendre egy-egy tagország kezdeményezésére az említett fajok státuszának felülvizsgálatát sürgetik.
A védett és a fokozottan védett fajok által okozott kártételt nem lehet egyoldalúan a gazdálkodóra terhelni
A vad a magyar állam tulajdona, és ez igaz a védett vadfajokra is. Ennek ismeretében a farkas okozta károkat a magyar államnak kellene megtérítenie a gazdálkodóknak, ez mégsem valósul meg. A NAK ezen anomália kapcsán tett indítványt az agrártárca felé?
– Igen, több védett faj kapcsán is jeleztük, hogy a kártételük számottevő bevételkiesést okoz, ugyanakkor mind a védekezés, mind a kártérítés tekintetében szűkebb a gazdálkodók mozgástere, mint egyes vadászható vadfajok esetében. Induljunk ki abból, hogy eleve a létszám csökkentésére – és most nem a farkasra gondolok – korlátozottak a jogszabályok nyújtotta lehetőségek. Egyeztettünk a szaktárcával, és több javaslatot is megfogalmaztunk, próbáltuk kihangsúlyozni, hogy kezelni kell azokat az eseteket is, amikor a megelőzés, védekezés már kevésnek bizonyul. Azonban továbbra sem látunk ezen a téren elmozdulást. Félreértés ne essék, számunkra is fontosak a védett és fokozottan védett fajok, azonban az általuk okozott kártételek, vagy a kár megelőzésének költségeit nem lehet egyoldalúan a gazdálkodóra terhelni. Ha a közös érdekünk adott esetben a farkas jelenléte, akkor az ezzel járó „terheknek” is közösnek kell lenniük.
Milyen lehetőségeik vannak a gazdáknak a nagyragadozók okozta kártételek mérséklésére?
– A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelően kialakított villanypásztor és a pásztorkutyák együttes alkalmazása az esetek döntő többségében elegendő visszatartó erőt jelent. Megfelelően kialakított villanypásztornak az tekinthető, amit legalább 5, de inkább 6 sorban húznak ki, tehát egy magas villanykerítés-rendszert képez. A gazdálkodóknak arra is folyamatosan figyelmet kell fordítaniuk, hogy ez a rendszer megfelelően üzemeljen, tehát a legalsó szál alatt rendszeresen kaszálni kell a területet.
A megfelelően kialakított villanypásztor és a pásztorkutyák együttes alkalmazása elegendő lehet a nagyragadozó-támadások megelőzésére
