A fallal körülvett, szokatlan arányú mánfai római katolikus templom a település nyugati végétől mintegy hatszáz méterre található, és már a Sásd vezető országútról is észrevehető.
A szokatlan alaprajzú templomnak két bejárata van
A 12. században épült templomnak nem szabályos az alaprajza, mert az egyenes záródású, dongaboltozatos, keletre néző szentély nem áll a hozzá csatlakozó hajó- tengelyében, ugyanakkor a szentély és a torony nagyjából egy vonalba esik. Szokatlan az is, hogy két bejárata van. A templom déli kapuja többszörösen átépített, a nyugati homlokzatot díszítő csúcsíves, kőkeretes kapu pedig azt sugallja, hogy a homlokzat ezen része és az északi fal is később készült.
Ezt mesélték
Erdei keresztény emlékhely, Mária-szobor Sasréten
A templom a mecseki mondák világában is megjelenik. Az egyik arról szól, hogy amikor Szent István megverte seregeit, Koppány a fekete lován menekült, a király pedig fehér táltos hátasán vette üldözőbe. A ló Kercseligeten, Oroszlón és Mánfán dobbantva szökkent, így érte utol az árulót. A sorsdöntő küzdelem emlékére ezen a három helyen egy-egy templomot emeltetett a király.
Egy másik monda szerint, amikor egyszer a pásztor felébredt ebéd utáni szunyókálásából, a tehenek között hiába kereste a bikát. Hirtelen harang kondult, és ő elindult a hang irányába. A sűrű bozótban megtalálta az állatot, a szarva beakadt a folyondárba, amely körülfonta a kis templom harangját is, és ahogy az állat rázta a fejét, hogy szabaduljon, megszólalt a harang. A pásztor elmondta a faluban, hogy megtalálta a régi templomot. Aki csak tehette, másnap azon dolgozott, hogy megtisztítsa a templomot és környékét.
A település történeteMánfa már az Árpád-korban is önálló település volt. A pápai tizedjegyzék említi először 1333-ban. A település birtokosai a Bátmonostori, majd a Kisvárdai családok voltak, később a pécsi püspökséghez került. A török uralom alatt is lakták, azonban lakossága megfogyatkozott. A hódoltság végén csak 12 főt számoltak a településen. 1949-ben Mánfa egyesült Budafa (Pécsbudafa) településsel, 1958-ban Komlóhoz csatolták, ám 1991-ben népszavazás eredményeként elszakadt a várostól és ismét önálló lett. |
Többször átépítették
A szokatlan megjelenésű és alaprajzú templom múltját, építésének történetét régészeti kutatás segítette felderíteni. Az első egyhajós, torony nélküli kisméretű templom a 12. században épült. Szentélye félköríves volt, keletre nézett, a hajót három apró ablak világította meg dél felől. Onnan nyílt a bejárata is, a lépcsős bélletű kapun keresztül.
Az első átépítése a 13. század második felére esik, amikor a templomot keleti irányba bővítették. A régi szentélyt elbontották, új, négyzetes alaprajzú, dongaboltozattal fedett szentély épült helyette, melyet egy apró ablak világított meg. A hajó alapterületét is meghosszabbították két ablaknyi résszel. A nyugati homlokzat elé az ikerablakos torony épült, déli irányba nyitott toronyaljjal.
Kőlyuki fahíd
A templom átépítésének harmadik periódusa a 14. századra tehető. Lebontották a román kori északi hajófalat, helyére támpillérekkel ellátott gótikus bővítményt építettek, mely kétszeresére növelte a hajó alapterületét. Akkor készült az új, kőkeretes, csúcsíves kapu a nyugati homlokzaton és a szentély mögötti, ma már csak alapfalaiban látható csontház. A déli kaput is átalakították, bélletébe mindkét oldalon egy-egy oszloppár került.
A leírás szerint abban az időben említésre méltó padlózata nem volt az épületnek, és az oltárai is hiányoztak. 1742-ben Varsányi István remete nevéhez fűződik a templom megújításának néhány fontos eleme, mint a fedélszék újjáépítése, valamint a torony magasítása. A 19. század elején készült a fából emelt karzat a templom nyugati végében, és mostani helyére került a középkori templom keresztelőmedencéje, továbbá a szenteltvíztartó. A mánfai templom mai képe a régészeti kutatást követő, 1975-ben befejeződött műemléki helyreállításnak köszönhető. Gyönyörű környezetében szemléletesen példázza középkori építészetünk szépségét.
Melegmányi mésztufalépcsők
Sarlós Boldogasszony ünnepe
A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Sarlós Boldogasszony napja július 2., az áldott állapotban lévő Mária ünnepe. Sarlós Boldogasszony a szegények, szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, a halottak oltalmazója, a várandós édesanyák patrónusa.
Sok magyar település népe választotta templomának védőszentjéül. Ünnepnapja sokfelé templombúcsú nap is.
A nap hagyományvilága szorosan kapcsolódik Mária Erzsébetnél tett látogatásának evangéliumi történetéhez. Észak-Magyarországon ezen a napon felvirágoztatott széket tettek a ház elé, ha arra járna a terhes Mária, legyen hol megpihennie. Különböző füvek és gabonafélék templomi szentelésének szokása is kötődik ehhez a naphoz. Ekkor tették a szobába a búzaborona néven emlegetett összefont kalászcsomót is. Az asszonyok ezen a napon egy keveset arattak sarlóval, hogy ne pusztuljon a jószág.
Vassné Papp Viktória
Mecsekerdő Zrt.
