Ezentúl csak akkor lehet kötelezni a vadásztársaságot kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották. Erre, maradjunk annyiban, meglehetősen minimális az esély… Minden egyéb esetben a jármű tulajdonosa nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól, sőt valószínűleg a vadásztársaság fog kártérítési igénnyel fellépni. (Korábban a sofőr akkor volt felelős a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig abban az esetben, ha nem tett ki vadveszélyre figyelmeztető.)
Ezentúl csak akkor lehet kötelezni a vadásztársaságot kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották
Ha véleményt szeretnék formálni, a szabályozás valóban jogos, ugyanis a vadászatra jogosult szinte egyáltalán nincs ráhatással arra, mikor lép a vad a vadászterületet átszelő útra. A gépjárművezetőnek a felelőssége, hogy meghatározza, sötétben és vadban dús környezetben milyen sebességgel közlekedik. Természetesen, bármily óvattal is vezet a gépjárművezető, vannak esetek (lassú tempó mellett pont az autó előtt szökken az útra a vad), amikor elkerülhetetlen a vaddal történő ütközés.
A vadbalesetek során keletkezett kár átlagos értéke elérheti akár a milliós nagyságrendet is, így érdemes előre gondoskodni a megfelelő biztosításról.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el vad-gépjármű ütközés során a magyarországi utakon, az éves esetszám megközelíti a 8000-et. Nagyvaddal közül leggyakrabban őzzel ütköznek gépjárművek, de jelentős számban fordul elő szarvas- vagy vaddisznógázolás is.
