A testhőmérséklet szabályozása
A madaraknak nincsenek verejtékmirigyei, ezért nem is tudnak izzadni. De valahogyan mégis kell szabályozniuk a testhőmérsékletüket. Ehhez hasonló technikát választanak, mint a kutyák, vagyis a légzőrendszerükön keresztül távolítják el a felesleges testhőt.
Amikor magas a környezet hőmérséklete, a madarak légzési sebessége megnövekszik, néha olyan mértékben, hogy láthatóan zihálnak. E folyamat során sok folyadékot veszítenek, ami megnöveli a biztonságos vízforrások felkeresésének igényét. Itt kerülünk a képbe mi, illetve az itatónk. A megfelelőnek ítélt helyeket rendszeresen látogatják és használják.
A reggeli tisztálkodást pártolják
Seregélyekkel folytatott kutatásokból tudjuk, hogy a madarak bravúros mozgékonysága és menekülésük sikeressége függ a tiszta tollazattól. A fürdés lehetőségétől megfosztott egyedek ügyetlenebbek voltak, gyengébb repülési teljesítményt mutattak, több balesetet szenvedtek. A következőkben eleséggel kínálták őket, miközben ragadozó jelenlétére figyelmeztető hangjelzés is elhangzott. A viselkedésükből arra lehetett következtetni, hogy akik számára nem volt elérhető a fürdővíz, tisztában voltak a hátrányukkal, ezért óvatosabbak voltak. Míg a másik csapat nyugodtabban falatozott.
Homokfürdő
Ha van a kertünkben vagy az udvarunkon egy darabka fedetlen rész, ahol laza, száraz homokot találnak, abban szívesen meghempergőznek. Ki lehet próbálni azt is, hogy egy cserépalátétben, vagy a gyerkőc kinőtt vagy kiszuperált homokozójában teszünk ki homokot, a szándék a fontos.
A por felszívja a felesleges olajat, így megakadályozza, hogy a tollak túl zsírossá vagy mattá váljanak. Az olajjal átitatott por ezután könnyen eltávolítható. Ezt követően a tollak ismét tiszták, rugalmasak és hatékonyan szigetelnek.
A hámló bőrdarabkáktól is könnyebb így megszabadulni, valamint a rendszeres hempergés segít minimálisra csökkenteni a tetvek, a tollatkák és más paraziták számát. A porfürdő igényének gyakorisága függ a fajtól, az évszaktól és az éghajlati viszonyoktól. Melegebb időszakokban és szárazabb területeken – ahol kevés az elérhető víz- sűrűbben élnek vele. A megfigyelések szerint több mint 200 madárfaj használ időnként olyan alternatív tisztálkodási módszereket, mint a porfürdőzés illetve a „hangyázás”.
Hangyák a tollazatban
Mind közül ez a legmeghökkentőbb stratégia. Egyes kutatók szerint azért dörzsölik be magukat nyakon csípett hangyákkal, hogy hangyasavhoz jussanak. Mivel az segít eltüntetni a külső parazitákat vagy legalábbis gyéríteni azokat. Azután pedig az általuk okozott bőrirritáció mértéke is csökken.
Szigetelés
A madarakat bizony még a tél és a cudar hideg sem nem tartja vissza attól, hogy megfürödjenek. Ahogy kissé megenyhül a nappali hőmérséklet és bekövetkezik az olvadás, már jönnek is egy gyors megmártózásra.
Erre azért van szükségük, mert a tiszta tollaknak jobb a hőszigetelő képessége, mint a piszkosaknak. Ezért fontos az itatót télen is minden nap ellenőrizni, hogy legyen számukra hozzáférhető víz.
A biztonság érdekében
Az itatót és a porfürdőt napos, nyílt, jól belátható helyre tegyük, ahol alacsony a növényzet és biztonságban érezhetik magukat, mivel a fürdés alatt és után fokozottan kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Azért jó, ha van néhány alacsonyabb fa a közelben, ahol megszárítkozhatnak. Ha szükséges naponta akár többször is cseréljük ki a vizet. Mert némely madár tárgyi bizonyítékot hagyva a helyszínen hozza a tudomásunkra, hogy ott járt.
Ha ürülékkel szennyeződik az itató, fertőtlenítsük ki a tálcát, aztán öblítsük át alaposan, majd töltsük fel tiszta vízzel. Öntsünk literenként egy kávéskanálnyi 10%- os ételecetet a vízbe, hogy megakadályozzuk a fertőzések terjedését.
A madarak olyannyira tiszteletben tartják ezt az egyetemes szükségletüket, hogy még az egyébként harcias példányok is békét kötnek a fürdőzés idejére, sőt akár még a közös pancsolásba is belemennek. Vagy legalább türelmesen kivárják a sorukat.