Hasonlattal élve úgy is fogalmazhatunk, hogy a földi élet hálójának a közepén helyezkednek el, hiszen a virágok nektárjával és más növényi nedvekkel táplálkozva több fajt poroznak be, mint a házi-, vad- és poszméhek együtt. Emellett a táplálékláncban is fontos szerepet töltenek be, más rovaroknak, pókoknak, madaraknak, hüllőknek, kétéltűeknek és emlősöknek szolgálnak eleségül. Külföldi kutatások rávilágítottak arra, hogy
a Földön élő fauna kilenc állatfajából egy molylepke – azt hiszem, nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy részben ők tartják egyben az élő természeti rendszereinket.
Azonban napjainkra a molyokra is cudar világ jött, természetes élőhelyeik zsugorodása, felszámolása, az agráriumi intenzív vegyszerhasználat, valamint a fényszennyezés (amely lehetetlenné teszi éjszakai tevékenységüket) tömegesen pusztítja fajait, márpedig nélkülük az ökoszisztéma amúgy is ingatag egyensúlya végképp felborulhat.
Legnépesebb családjuk a sodrómolyfélék, mintegy 750 nemmel és több mint 6300 fajjal. Ennek az apró termetű, elülső pár szárnyuk közel téglalap alakú lepkének hazánkban 462 fajukat írták le.
Régi magyar nevük, az „ilonca” számos faj mai nevében is feltűnik.
Hernyói henger alakúak, mindkét végük elkeskenyedik. A hernyók változatos helyeken, sűrű szövedékben alakulnak bábbá.
Nemzedékeik száma és telelésük módja is változatos. Néhány faj lepkéi nappal aktívak, de a többség alkony idején vagy éjszaka repül. A mesterséges fény vonzza őket. Mivel szaglásuk fejlett, feromoncsapdákkal és esetenként illatcsapdákkal is jól gyűjthetők.
Azonban gyérítésüket csak módjával végezzük, ugyanis, mint írtuk, meghatározó szerepük van az ökoszisztémában.
