Kedves vadászbarátom hívta fel a figyelmemet ezekre az egyáltalán nem elhanyagolható kritériumokra, így hát az internetet böngészve megtaláltam egy lakóhelyemhez közeli, a weblap és az ott szereplő leírás alapján szimpatikus vadásztanfolyamot.
youtube://v/o9J-y6D4_b0
A hétvégente zajló 100 órás (70 óra elmélet, 30 gyakorlat) tanfolyam első napjának kora reggelén azon tűnődtem a szekrény előtt, van-e még bármilyen zöld ruhám, amit magamra aggathatnék, hogy ruhaviseletemmel is éreztessem társaimmal elköteleződésemet és hovatartozásomat. Miközben utaztam a képzésre, a helyzetet latolgattam, vajon mit is várhatok a képzéstől, és mit várnak éntőlem… Hiszen nem követelhetik meg tőlem már az első nap, hogy tudjam a gímszarvas agancsfejlődését, vagy hogy 250 méterről a céltábla közepébe lőjek.
– Vagy mégis?
– Természetesen szó sincs arról, hogy a tanfolyamon oktatók elvárnak egy bizonyos felkészültségi szintet, hiszen olyanok is akadhatnak a jelentkezők között, akiknek nincs rokona, aki vadászik, soha nem vett részt vadászaton, egész egyszerűen csak természetkedvelő, megtetszett neki ez az ősi tevékenység, amit szeretne megismerni – mondja Pechtol Szabolcs, a Cserkelő Vadásztanfolyam tulajdonosa, oktatója. Azonban 2014 előtt ez nem volt egészen így, azelőtt ugyanis a vadásztanfolyam elvégzése nélkül mindenkinek lehetősége volt letennie a vadászvizsgát.
– Milyen variációs lehetőségek közül választhatnak a tanfolyamra jelentkezők a képzés időpontjával és dinamikájával kapcsolatban?
– A tanfolyamszervező határozza meg, mely napokon tartja meg és milyen időkeretben a tananyagot. Jómagam kétféle beosztású tanfolyamot preferálok: az egyik a két hónapig tartó hétvégenkénti vagy hétköznap esténkénti tanítás, illetve van egy gyorstalpalónak tűnő, de inkább intenzívnek mondható képzésdinamika, ami lényegében szintén 100 órás, de kilenc napon át tart, a tanfolyamon résztvevők pedig erre az időre beköltöznek egy vadászházba, ergo bentlakásos oktatásformáról beszélünk.
Tapasztalataim szerint a két hónapos tanfolyam hátránya, hogy a diákok a képzés végére elfelejtik az első héten tanultak, mivel olyan sokrétű tudást kell megtanulniuk ez idő alatt. A kilenc napos képzésen viszont, bár nagyon kemény, mert ott reggeltől estig elméleti és gyakorlati oktatás is zajlik, mégis jobban vizsgáznak, mint akik a két hónaposra jelentkeztek. Ez voltaképpen annak köszönhető, hogy az intenzívebb, a gyakorlatot és az elméletet jól egymásra építő oktatási tematikában hallottak és látottak jobban rögzülnek a hallgatókban.
– Miben lesz részük a diákoknak az elméleti és gyakorlati órák során?
– Az elméleti órák a vadászat számos területéről és alterületéről adnak ismereteket, ugyanis hatalmas spektrumú tudásra van szükség ahhoz, hogy valaki sikerrel abszolválja az vadászvizsgát. Ökológia, vadászati jog, fegyverismeret, apró- és nagyvadismeret, vadbiológia, továbbá vadászetika és -kultúra, lőttvad-kezelés, vadegészségtan, és még lehetne sorolni azokat a témákat, amikről a vizsgára jelentkezők tanulnak. Fontos kiemelnem, hogy a vizsgán főként az elméleti, mintsem a gyakorlati tudás a döntő a sikeres vadászvizsga letételéhez.
A gyakorlati órák tartalma a képzés intenzitásának a jellegétől függ.
Az említett kilenc napos, bentlakásos tanfolyam során 4-8 fős csoportokat foglalkoztatunk, akikkel az oktatók kiülnek a lesre, megfigyelik a vadat, elbírálják azt, mindeközben számos tippet hallhatnak, hogyan kell viselkedni és mit kell tenni egy magaslesen történő vadászat alatt.
Úgy is fogalmazhatok, ez az oktatási forma a valós természetben létrehozott vadászat-szimulátor. Az úgymond normál, tehát a kéthónapos képzés során az ilyen szimuláció kivitelezhetetlen a nagyobb, akár 20 fős csoportok számára. Ebben az esetben az oktatók kimennek hajnalban vadászni, majd a lőtt vad terítékkészítésekor, zsigerelésekor, lőttvad-kezelés ismertetésekor csatlakoznak be a vadászjelöltek az órába. Ilyenkor sajnos magából a vadászatból kimaradnak. Természetesen mindkét tanfolyamforma eleme a lőtérlátogatás, ahol a jelöltek megismerkednek a golyós és sörétes puskával, elsajátítják azok helyes, balesetmentes kezelését, valamint megtanulják eredményesen használni őket.
– A tanfolyam után következik a vadászvizsga. Ott mire számíthatnak a vizsgázók?
– A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll. Utóbbinál lényeges kiemelni, hogy nem vadászati, hanem lőtéri gyakorlatról van szó, ami a biztonságos fegyverkezelés készségszintű elsajátításának bemutatásáról és sörétes, valamint golyós fegyver használatból áll. Tehát ismerni kell a sörétes és a golyós fegyver részeit, majd a lőtudásról is számot kell adni. Sörétes puska használatakor meghatározott lőállásokból 15 darab repülő és guruló (nyúlkorong), dublé és szóló skeet korongokra kell lőni, és 6 sikeres találatot kell elérni. Golyós puska esetén az 50 méterre kihelyezett pisztolylőlapra kell feltámasztott kezekkel 4 lövést tenni, az első az úgynevezett próbalövés, a másik három viszont már az értékelt lövés, amely során 21 köregységet kell elérni.
Az elméleti vizsga írásbeli része a vadászkamara által kiadott tesztkönyvből kiválogatott feleletválasztós kérdőívből áll, illetve
Ezután következik a szóbeli rész, ahol a vadászkamara által megadott 200 fotóból kell felkészülnie a vizsgázónak. Ezekből a képekből kap tizenötöt a vizsgázó, amelyekről fel kell ismerni az adott fajt (légyen az védett, fokozottan védett vagy vadászható), ha trófeás vad látható a fotón, akkor pedig el kell tudni bírálni. Ezen kívül a vizsgázónak egy öt kérdést tartalmazó tételt kell még húznia, amely egy-egy fegyverjogi, etikai, nagy- és apróvaddal kapcsolatos kérdést rejt, és ha ezeket szintén helyesen meg tudja válaszolni, akkor sikeres vizsgát tett, ezzel megszerezve a vadászvizsga bizonyítványt. A frissen végzett vadászok bizonyítványukkal kiválthatják a vadászjegyet, majd az orvosi, pszichológiai vizsgálatok teljesítését követően a lőfegyver megszerzési engedélyt is, amivel már sörétes és golyós fegyvert egyaránt vásárolhat.
Szabó Zoltán, a Galgamácsai Bányavölgyi Vadászlőtér tulajdonosa, lőoktatója részletesen is ismertette, mit tanulhatnak meg a vadásztanfolyamon résztvevők a 30 órás gyakorlati képzés során.
„A lőtér célja az, hogy felkészítse a vadászokat a sikeres vadászatra. Ennek egyik sarokköve a biztonságos fegyverkezelés, és természetesen az eredményes, elegáns, szép stílusú vadászat. A vizsgára készülő jelölt általában még semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik a vadászat és a fegyverkezelés terén. Ezért a lőiskola nyitótétele, hogy megismertetjük a jelölteket a biztonságos fegyverkezelés alapjaival. A fegyvert úgy kell kezelni, hogy az se magunkra, se környezetünkre ne jelentsen veszélyt. Ez pedig egy nagyon egyszerű szabályrendszer betartásával érhető el.
A szabályrendszer könnyen megérthető, de tapasztalatunk szerint körülbelül 5-6 edzés szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a pszichés felelősségérzet.
A felkészítés során felmérjük a jelöltek szemdominanciáját, hogy melyik a vezetőszeme, ezek alapján tudjuk felépíteni a jelölt oktatását. Fontos tudnunk, milyen kezes, milyen hosszú a karja, melyik vállból lő – ezekkel a paraméterekkel lehet meghatározni, hogy a jelöltnek milyen puskaméret, agyhosszúság, -meredekség, -kihajlás, tusatalp-szögállás szükséges a pontos találatok eléréséhez.
Nem véletlenül elterjed a vadászatban az a mondás, hogy »a cső lő, de az agya talál«.
Ezek után megkezdődik a gyakorlás: először csak a puska helyes vállbevételének készségszintű elsajátítása, az alapállás, a megfelelő testtartás begyakorlása, egyensúlyi helyzet megtartása, nem utolsósorban a dinamikus csőlendítés és a megfelelő elsütés betanulása. A gyakorlás és az edzések ezeket az elsorolt elemeket építik egymásra, hogy a jelöltnek végül legyen egy alap lőkészsége, ami az állami vadászvizsga gyakorlati részének a sikeres teljesítését eredményezheti.”
