Normal
0
21
false
false
false
HU
Az optikai eszközök nemcsak arra alkalmasak, hogy segítségével a vadat terítékre hozzuk, hanem hogy kiválasszuk azt az egyedet, amelyet puskavégre szeretnénk keríteni. A kiválasztás során figyelemmel kell lenni a vad életkorára, nemére, agancsának/szarvának nagyságára, alakulására, emiatt kifejezetten fontos egy olyan eszköz, ami ezeknek a szemrevételezését nagyobb távolságból is lehetővé teszi. Éppen ezért a látcső (keresőtávcső) használata a vadászat során kötelező.
A vadásznak azonban az optikai eszközeinek megvételekor figyelembe kell venni az életkorát és szemének teljesítőképességét is. Ezenkívül a látcső nagyítását, az objektív méretét, szürkületi értékét, fényerejét és a látómezőmező nagyságát is mérlegelnie kell.
A látcsövek két különböző optikai egység egymáshoz rögzítésével keletkeznek. A binokuláris szó is ezt tükrözi, nem véletlenül hívják egyes tájegységeken belül binoklinak vagy kukkernek ezeket az eszközöket. Az objektív oldalirányban és magasságban fordított képet hoz létre, míg az összekötő híd az állítókerékkel a két távcső egy egységgé foglalásán túl a csuklós kialakításának köszönhetően lehetővé teszi a két szemlencse legkedvezőbb beállítását, az éles kép leképezését.
A céltávcső használata több előnyt is jelent a nyílt irányzékhoz képest. Nyílt irányzékkor négy pontot kell a szemünkkel egy egyenesbe hozni: a céltárgyat, a célgömböt, a nézőkét, illetve a szemünket. Azonban a céltávcső használatakor ez három pontra redukálódik: a szálkeresztre, a célra és a szemünkre.
A céltávcsöveket masszív fémházakba szerelik, általában acél- vagy alumíniumötvözetből gyártják. Nagyításuk nemcsak fix nagyítási értékű lehet, hanem úgynevezett variábilis is, melyek általában 1,5-6, 2,5-10, 3-12-szeres nagyítási érték között állíthatók. Használatukkor ügyeljünk arra, hogy úgy állítsuk be a céltávcsövet a puskára, hogy szemünk megfelelő távolságra legyen az okulártól (az ideális lőtávolság 6-8 cm). Máskülönben a lövést követően a hirtelen, nagy erővel hátramozduló puska a céltávcsövet homlokunkhoz, orrnyergünkhöz üti, ezért eleinte ajánlott gumi távtartót alkalmazni.
Napjainkra azóta hazánkban egyre elterjedtebbek a Nyugati világból, tengerentúlról érkező éjjellátó készülékek, amelyek az éjszakai vadászatot tehetik eredményessé.
A Vadászati törvény erre vonatkozó rendelkezése szerint tiltott „elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök” használata. Vagyis csak olyan eszközök tartoznak ide, amelyek kifejezetten célzóeszközök, nem pedig célzásra is alkalmas eszközök. Vagyis a beépített szálkeresztes éjjellátó vagy hőképalkotó, kifejezetten céltávcsőnek gyártott eszközök tartoznak ebbe a kategóriába.
Bár a vadászati törvény 37/A. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátása során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat”, ami alapján megállapítható, hogy éjjellátó keresőtávcső csak a hivatásos vadásznál lehet jogszerűen. Ennek ellenére, ha sportvadásznál van ilyen eszköz, az nem tiltott vadászati eszköz, mivel nem célzóeszköz. Ennél fogva a rendelkezés igen ellentmondásosnak tűnik.
