A fehér fagyöngy leveles hajtásából készült tea például kiváló vérnyomás-szabályozó. A bogyók legyenek bármilyen szépek, és a madarak hiába szemezgetik, az emberre veszélyesek! Hányást, homályos látást, sőt görcsrohamokat is okozhatnak.
A fagyöngy növény parazita. Különféle gazdafákhoz, egyebek mellett nyárhoz, kőrishez tapad, gyökérszerű szerveit pedig a fa törzsébe ágyazza. Ezután a növény lassan kiszívja az életet a gazdanövényből, idővel pedig egy-egy ág, illetve az egészfa is elpusztulhat.
A kaliforniai Riverside-i Egyetem (UCR) kutatói egy új, fagyöngyről szóló tanulmányukban felfedezték, hogy a fagyöngy nem csak stratégiailag hozzátapad a gazdafákhoz, hogy kiszívja tápanyagaikat, hanem az ugyanazon a gazdanövényen lévő több fagyöngyfürt képes kommunikálni egymással, hogy együttműködve a tápnövényt életben tartsák.
– mondja Paul Nabity, a UCR botanikai és növénytudományi tanszékének adjunktusa. Nabity szerint a fagyöngy képes váltani, hogy maga állítja elő magának a tápanyagokat vagy azt a gazdanövénytől „szerzi be”.
Minden növény autotróf – mondja Nabity –, ami azt jelenti, hogy fotoszintézissel állítják elő a saját „táplálékukat”. Az emberek és állatok heterotrófok, vagyis más forrásból származó táplálékra van szükségünk ahhoz, hogy tápanyagokhoz jussunk. De a fagyöngy ebben is egyedülálló. Képesek fotoszintetizálni, ehelyett gyakran átváltanak arra, hogy a szükséges szénvegyületek nagy részét a gazdafától gyűjtsék be.
Nabity szerint a parazita növény a szükséges szén akár 80 százalékát is be tudja ily módon szerezni, és szükség szerint vált az autotróf és heterotróf rendszerek között.
Ez azt jelenti, hogy a fagyöngy úgy fejlődött, hogy kevesebb energiát használjon fel és több erőforráshoz jusson, és helyette a gazdanövény végezze el a munkát.
Sőt, a fagyöngy megtanulta, hogyan dolgozzanak az egyes parazitatestek együtt, hogy a legtöbbet hozzák ki a gazdanövényből.
Egy fertőzés esetén, ha egynél több fagyöngy telepszik meg ugyanazon a gazdafán, mindegyik fagyöngy megemeli a saját fotoszintézisszintjét, és kevesebbet vesz ki a fából, mint ha egyedül lenne.
Vagyis együtt dolgoznak, hogy a fa hosszabb ideig életben maradjon.
Honnan tudja a fagyöngy, ha egy másik is ugyanazon a fán telepszik meg? A kutatók bizonyítékokat találtak arra, hogy a növények „kiszagolják” egymást. Olyan vegyi anyagokat bocsátanak ki, amelyek stressz vagy „egyéb fiziológiai helyzetek jeleit küldik a szomszédos növényeknek, amelyek felismerik a jelet, és eszerint viselkednek” – mondja Nabity. Lehet tehát, hogy
a fagyöngy is kiszagolja a szomszédos növényt, vagy magán a gazdafán keresztül kommunikál.
Nabity azt mondja, hogy ennek kiderítése további kutatásokat igényel.
Szóval a fagyöngy mérgező az emberre, és megölheti a gazdaszervezetet. Mégis akkor miért ne irtsuk? Azért, mert a fagyöngynek fontos szerepe van a madarak és más beporzók táplálékláncában. Mivel télen virágoznak, akkor az állatok egyetlen táplálékforrását jelentik. Fontos ökológiai funkciót töltenek be, és persze jól néznek ki.
