A Zoológiai és Vadvilágkutató Leibniz Intézet (Leibniz Institute for Zoo and Wildlife Research- Leibniz-IZW) tudósai egy a Conservation Science and Practice című tudományos lapban megjelent tanulmányukban arra mutatnak rá, hogy a természetes táplálékláncokat oly módon zavarják meg a turbinák, hogy az jóval távolabb is hatással van a mezőgazdasági és erdészeti termelésre is. A tanulmány azt is megmutatja, hogy milyen fontos szerep jut a denevéreknek számtalan élőhelyen, melyet eddig alábecsültek – írja a ScienceDaily.
A tudósok Németországban vizsgálták a rőt koraidenevért (Nyctalus noctula), mely gyakran esik áldozatul a szélturbináknak. Carolin Scholz és Christian Voigt 17 denevért boncolt fel, és genetikai vizsgálatok segítségével határozták meg a bennük talált rovarokat.
– mondta Scholz, a tanulmány első szerzője. „Ezek a rovarok egy sor különböző élőhelyhez köthetők, kezdve a mezőgazdasági területeket és réteket, egészen a szántókig és vizes élőhelyekig.” A meghatározott rovarok húsz százalékát lehet kártevőnek tekinteni agrár vagy erdőgazdálkodási szempontból, például a gesztenyeormányost (Curculio elephas). vagy a tölgymakkmolyt (Cydia splendana). A tudósok arra a következtetési jutottak, hogy a denevérek pusztulása tönkreteszi a táplálékláncokat, ami a kártevő rovarok elszaporodásához vezet, és elképzelhető, hogy ez csak vegyszeres védekezéssel ellensúlyozható.
Az ingyenes ökoszisztéma szolgáltatás, amivel a denevérek elvégzik a kártevő-mentesítést, a szélturbinák miatt visszaszorul. Ez pedig problémát fog okozni mind a mezőgazdaság, mind pedig az erdészet számára.
Energiatermelési oldalról a turbinák kétségtelenül sokat segítenek a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében. Végső soron azonban a hatalmas terület, melyek ezek elfoglalnak, és az ökológiai mellékhatásaik, mely érinti a denevéreket és a rovarokat is, jóval masszívabbak, mint korábban gondolták. Nemrég Németország úgy döntött, hogy megduplázza a szélerőműveknek szánt területet, különösen olyan helyeken, ahol mezőgazdasági és erdészeti monokultúrák találhatók. Azonban az ilyen területeken az ökoszisztémák biodiverzitása egyébként is erősen lecsökkent. Számos intenzifikációs hullám söpört végig az elmúlt évszázadban rajtuk, aminek eredményeképpen a agrárterületeket megtisztították, és optimalizálták a termelést. Az németországi energia-átállást célzó szélturbinák telepítése pedig egy újabb intenzifikációs hullámot indít el.
– írta Voigt, az Evolúciós Ökológiai Tanszék vezetője. „Sokkal részletesebben kell vizsgálnunk, hogy az energiaátalakítás milyen hatással van ezeknek az élőhelyeknek a biológiai sokféleségére. Az nem kérdés, hogy a felállított turbinák hozzájárulnak a globális klímaváltozás elleni védelemhez, és ezzel a biodiverzitás megőrzéséhez is.” Másrészt azonban tudjuk, hogy nagy számú denevér pusztul el a turbinák miatt. „Minden elvesztett egyed pótlása nehézséget jelent a teljes populációra, mivel az érintett fajok szaporodási rátája alacsony.
Sajnálatos módon nem csak eltűnnek az egyedek a tájból, de az összetett táplálékláncokban betöltött szerepük is elveszik ezzel”
– tette hozzá Scholz.
youtube://v/mUhEnEMcolA
A számlálások alapján több, mint 10 denevér pusztul el évente minden egyes hagyományosan működtetett szélturbinánál. Ez évente hat számjegyű denevérpusztulást jelent a Németország szárazföldi területein található 30 000 szélturbinánál. Az újonnan telepített turbinák már ideiglenesen leállak a denevérek által aktívan használt időszakokban, amivel csökkenthető a rotorok közt elpusztuló állatok száma. Ez a változtatás évi egy-két egyedre csökkenti a veszteséget szélturbinánként. Azonban a régi típusú generátorok még mindig ilyen szünetek nélkül üzemelnek, és Németországban az összes szélturbina 75 százalékát teszik ki.
– mondja Voigt. „Ha továbbra is eltűrjük ezt a magas áldozatszámot a turbináknál, akkor egyre kevesebb rovarkártevőt fognak fogyasztani a denevérek” – szögezte le. Ragadozóként a denevérek fontos szerepet játszanak a rovarpopulációk természetes szabályozásában. A denevérek és a táplálékláncban betöltött szerepük elvesztése az ökoszisztémákat sérülékenyebbé teszi a külső zavarásokkal szemben, véli Voigt és Scholz. Alaposabb tudományos munkára van szükség a tápláléklánc-kapcsolatok és a megszakításuk következményeinek pontosabb megértéséhez. A denevérek és az élőhelyükön betöltött funkcionális szerepük megőrzése felé tett első fontos lépésnek a szélerőművek kötelező leállításának kell lennie a denevérek aktívabb időszakaiban – Voigt és Scholz szerint. Ennek érdekében felül kell vizsgálni a régi szélturbinák engedélyezési gyakorlatát. Ez az egyetlen módja annak, hogy az energetikai átállás okozta intenzívebb földhasználat ökoszisztémáinkra gyakorolt negatív következményeit minimálisra korlátozzuk.
