Érdemes a lábunk elé nézni természetjárás és kirándulás közben, mert sok vadon előforduló segítő kerülhet utunkba. Talán a sérülést néha nem tudjuk elkerülni, mégis felkészültek lehetünk a kezelését tekintve.
Jártunkban- keltünkben
Elsősorban a levelek alkalmasak a kezelésre, ezeket morzsoljuk, dörzsöljük ujjaink között, míg levet eresztenek. Esetleg ha kellően tiszta, péppé rághatjuk a növényi részt használat előtt, természetesen azon növények kivételével, amelyek veszélyesebb hatóanyagokat is tartalmaznak, pl.: fekete nadálytő, ebnyelvűfű, fecskefű, martilapu.
Réten, útszélen
Cickafarkfű: nyers leve sebgyógyító, fertőtlenítő és bőrnyugtató hatású. Érintése egyeseknél allergiás reakciót válthat ki, ezért csak óvatosan.
Lándzsás útifű: zúzott vagy összerágott levelének nedve baktériumölő, vérzéscsillapító és sebgyógyító hatással rendelkezik.
Százszorszép: morzsolgatott vagy megrágott leveleivel horzsolás, ficam, és rándulás kellemetlenségeit csillapíthatjuk.
Vérehulló fecskefű: fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatású friss nedve látványosan segít apróbb vágások, nehezen gyógyuló vagy elfertőződött sebek esetében.
Pásztortáska: nedve hatékonyan csillapítja a vérzést (az orrvérzést is) és összehúzza a szöveteket. A levelekből készített masszát véraláfutásra, zúzódásra is tehetjük.
Palástfű: különféle vérzéssel járó sérülések esetén hasznát vehetjük összemorzsolt levelének.
Kerek repkény: vérző vagy begyulladt sérülésekre szétmorzsolt, megrágott leveleiből készíthetünk pakolást. Szúrt sebek esetén segít a „behatoló” eltávolításában.
Ebnyelvűfű: friss megnyomkodott vagy pépesített levele fájdalomcsillapító hatású, csökkenti a vérzést és stimulálja a sebgyógyulást.
Fekete üröm: tegyünk néhány levelet a zokninkba, ha hosszabb kirándulásra készülünk. Ha nem voltunk ennyire előrelátók, akkor még a fájdalom és kimerültség jelentkezése után is érdemes kipróbálni.
Aranyvessző: forrázata csillapítja a vérzést, továbbá segít nehezen gyógyuló sebek és kiütések esetén.
Parlagfű: friss levélnedve illetve forrázata megnyugtatja, fertőtleníti a sebeket, elősegíti a gyógyulást, gyorsítja a vérömlenyek felszívódását.
Nedvesebb élőhelyeken
Martilapu: friss levele enyhén megzúzva (esetleg forrázata) tisztítja és megnyugtatja a sebeket, csökkenti a gyulladást.
Fekete nadálytő: levelét vágásra, horzsolásra, zúzódásra, ficamra, véraláfutásra, és égési sérülésekre tehetjük.
Acsalapu: a lábak fáradtságát enyhíti, ha a levelét a zokninkba tesszük.
Erdőben, erdőszélen
Madársóska: összezúzott levele és présnedve elősegíti a sebgyógyulást.
Ibolya: fejfájás esetén morzsolgassunk meg néhány frissen szedett levelet és dörzsöljük a homlokunkra, a halánték részre, szükség esetén rögzítsük. Reumatikus és köszvényes fájdalmak enyhítésében is csodálatra méltó eredményeket ér el.
Erdei szamóca: megmorzsolt levelét sebkezelésre, a zúzott szamócákat a napégette bőr panaszainak enyhítésére használhatjuk.
Turbolya: véraláfutásra, zúzódásra a pépesített növény felhasználásával készíthetünk kötést.
Ökörfarkkóró: fellazított, szétdörzsölt levele támogatja a sebgyógyulást.
Enyves éger: ha megfájdult a lábunk tegyünk néhány levelet a talpunk alá a zokniba, megelőzésképpen is alkalmazható.
Hegyi juharfa: levelét a zokninkba téve csillapíthatjuk a láb fáradtságát.
Fűzfa: levele csillapítja a reumatikus fájdalmakat és sebtapaszként is használható.
Minél jobban megismerjük a körülöttünk levő világot, annál magabiztosabban használhatjuk a kezünkbe akadó növényeket. Ha bajba kerülünk, ezek a gyógynövények azonnal segítenek, méghozzá frissen, körülményes procedúrák elvégzése nélkül.