Hírek

Eltűnt az élet a Sajóból

Márciusban érkezett először hír arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszán vastartalmú szennyvíz folyik az egykori Siderit üzem telephelyéről. Akkor a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény keretében és a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kérte a szomszédos országot a kármentesítés haladéktalan megkezdésére.

Azonban a felvidek.ma portál cikke szerint semmi sem történt azóta. A hivatalok és minisztériumok egymásra mutogatnak, a rendőrség feljelentés alapján nyomoz, de a folyó élővilágát súlyosan mérgező bányavíz egyre csak ömlik, még nagyobb mennyiségben, mint februárban. A helyi horgászszövetség tagja tehetetlen dühében és végső elkeseredettségében a folyón történt ökológiai katasztrófa kapcsán a hatóságok tétlensége miatt az Európai Bizottság elé viszi az ügyet.

Varga Tibort a portálnak azt nyilatkozta: „Ma részt vettem a Sajó folyó élővilágának vizsgálatán, mely során három szakaszon vizsgáltuk a vizet. Most már hivatalos: a folyó halott, és ezt egyetlen hatóság sem tagadhatja.”

Egyetlen pisztrángot, pénzes pért (lazacfélék családja), fejes domolykót (pontyféle) sem találtak a folyó 10 kilométeres szakaszán, amit vizsgáltak.

„Rengeteg tetemet találtunk, szinte ellepték az elpusztult folyami rákok tetemei a partot. Nem tudtam, hogy ennyi rák élt a Sajóban. A pusztulás nagysága a vizsgálatot végző állatorvost, Rastislav Grohol környezetvédelmi szakembert is megrázta, könnyes szemmel mondta, hogy ő még ilyet nem látott” – számolt be Varga.

Míg februárban percenként 10 liter szennyezett víz folyt ki a bányából, a legutóbbi mérések alapján ez már 17 literre növekedett percenként. A mért szennyezettség tekintetében előrelátható volt a katasztrófa, hiszen a cink jelenléte a közvetlen kifolyásnál már februárban a százszorosa volt annak a mennyiségnek, ami a pisztrángnak már halálos dózis.

Varga Tibor szerint az illetékes hatóságok minden héten új jelentéssel állnak elő arról, hogy hogyan találtak megoldást, de a valóság az, hogy február közepe óta semmi sem változott. A környezetvédelmi minisztérium a felelősséget a gazdasági minisztériumra hárítja azzal, hogy a bánya tulajdonosa az Ércbányák állami vállalat. Amely azonban szintén büntetőfeljelentést tett a Sajó folyó szennyezésével összefüggésben, mert véleményük szerint a kiömlő bányavíz minőségéért a Siderit vállalatot terheli a felelősség, amely utoljára termelt ki nyersanyagot a bányában, megjegyezve, elutasítják a kötelességmulasztás vádját.

A hivatalok közti pingpongozás közben lassan, de biztosan pusztult ki a folyó élővilága.

A szennyezett bányavíz akár évekig, évtizedekig is tovább folyhat. Még ha sikerül is csökkenteni a mennyiségét, vagy megszűrni, akkor is kétséges a folyó vizének revitalizációja, mivel a kövek alatt sincs élet. Ahhoz hogy visszatérjen, először egy 50 kilométeres szakaszon ki kell tisztítani a lerakódott rozsdát – mutatott rá Varga.

Kelet-Szlovákia legnagyobb folyójában, a Sajóban tehát már nincs élet, a szemünk előtt múlt ki. Az elmúlt három hónapban a felelős szervek azzal bagatellizálták a folyó szennyezettségének súlyosságát, hogy mivel nincs tömeges halpusztulás, ezért nem lehet ökológiai katasztrófának nevezni, és csak a média fújta fel az ügyet.

„Hát, most már van. Mára kipusztult minden élőlény” – szögezte le Varga Tibor.

Forrás: felvidek.ma

Hírek

Eltűnt az élet a Sajóból

Márciusban érkezett először hír arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszán vastartalmú szennyvíz folyik az egykori Siderit üzem telephelyéről. Akkor a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény keretében és a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kérte a szomszédos országot a kármentesítés haladéktalan megkezdésére.

Azonban a felvidek.ma portál cikke szerint semmi sem történt azóta. A hivatalok és minisztériumok egymásra mutogatnak, a rendőrség feljelentés alapján nyomoz, de a folyó élővilágát súlyosan mérgező bányavíz egyre csak ömlik, még nagyobb mennyiségben, mint februárban. A helyi horgászszövetség tagja tehetetlen dühében és végső elkeseredettségében a folyón történt ökológiai katasztrófa kapcsán a hatóságok tétlensége miatt az Európai Bizottság elé viszi az ügyet.

Varga Tibort a portálnak azt nyilatkozta: „Ma részt vettem a Sajó folyó élővilágának vizsgálatán, mely során három szakaszon vizsgáltuk a vizet. Most már hivatalos: a folyó halott, és ezt egyetlen hatóság sem tagadhatja.”

Egyetlen pisztrángot, pénzes pért (lazacfélék családja), fejes domolykót (pontyféle) sem találtak a folyó 10 kilométeres szakaszán, amit vizsgáltak.

„Rengeteg tetemet találtunk, szinte ellepték az elpusztult folyami rákok tetemei a partot. Nem tudtam, hogy ennyi rák élt a Sajóban. A pusztulás nagysága a vizsgálatot végző állatorvost, Rastislav Grohol környezetvédelmi szakembert is megrázta, könnyes szemmel mondta, hogy ő még ilyet nem látott” – számolt be Varga.

Míg februárban percenként 10 liter szennyezett víz folyt ki a bányából, a legutóbbi mérések alapján ez már 17 literre növekedett percenként. A mért szennyezettség tekintetében előrelátható volt a katasztrófa, hiszen a cink jelenléte a közvetlen kifolyásnál már februárban a százszorosa volt annak a mennyiségnek, ami a pisztrángnak már halálos dózis.

Varga Tibor szerint az illetékes hatóságok minden héten új jelentéssel állnak elő arról, hogy hogyan találtak megoldást, de a valóság az, hogy február közepe óta semmi sem változott. A környezetvédelmi minisztérium a felelősséget a gazdasági minisztériumra hárítja azzal, hogy a bánya tulajdonosa az Ércbányák állami vállalat. Amely azonban szintén büntetőfeljelentést tett a Sajó folyó szennyezésével összefüggésben, mert véleményük szerint a kiömlő bányavíz minőségéért a Siderit vállalatot terheli a felelősség, amely utoljára termelt ki nyersanyagot a bányában, megjegyezve, elutasítják a kötelességmulasztás vádját.

A hivatalok közti pingpongozás közben lassan, de biztosan pusztult ki a folyó élővilága.

A szennyezett bányavíz akár évekig, évtizedekig is tovább folyhat. Még ha sikerül is csökkenteni a mennyiségét, vagy megszűrni, akkor is kétséges a folyó vizének revitalizációja, mivel a kövek alatt sincs élet. Ahhoz hogy visszatérjen, először egy 50 kilométeres szakaszon ki kell tisztítani a lerakódott rozsdát – mutatott rá Varga.

Kelet-Szlovákia legnagyobb folyójában, a Sajóban tehát már nincs élet, a szemünk előtt múlt ki. Az elmúlt három hónapban a felelős szervek azzal bagatellizálták a folyó szennyezettségének súlyosságát, hogy mivel nincs tömeges halpusztulás, ezért nem lehet ökológiai katasztrófának nevezni, és csak a média fújta fel az ügyet.

„Hát, most már van. Mára kipusztult minden élőlény” – szögezte le Varga Tibor.

Forrás: felvidek.ma