Hírek

Zavarba ejtő új mikroszkopikus organizmusok kerültek elő a mélytengeri árokból

Szabó Bálint fordítása 2022.03.21. 04:22
Amikor Osvaldo Ulloa chilei tudós egy expedíciót vezetett 8000 méter mélyen a tenger alatt egy olyan területre, ahol ember még soha nem járt, csapata olyan mikroszkopikus organizmusokat fedezett fel, amelyek több kérdést vetettek fel, mint választ.

A januári tengeralattjáró-expedíció az Atacama-árokba merült, amelyet a Csendes-óceán keleti részén két tektonikus lemez találkozása hozott létre.

„Megcsináltuk azt a bravúrt, hogy embert vittünk az árokba, ahol korábban még egyetlen ember sem járt”

– mondta Ulloa, a Concepcion Egyetem Millenniumi Óceanográfiai Intézetének igazgatója az AFP-nek.

Victor Vescovo amerikai felfedező és Ruben Escribano, a Millennium igazgatóhelyettese csatlakozott hozzá a 12 hetes úton Chile északi partjainál, az Ecuadorig húzódó, 5900 kilométer hosszú árokban.

Mire az Atacama Hadal névre keresztelt expedíció elérte a 100 méteres mélységet, már koromsötét volt, és a legénység tagjainak látása arra korlátozódott, amit a tengeralattjáró erős LED-fénye meg tudott ragadni.

Lejjebb a sötétségből a mélytengeri élet figyelemre méltó példái bukkantak elő.

„Geológiai struktúrákra bukkantunk, és ott láttunk egyfajta holothuriai vagy áttetsző, kocsonyához hasonló tengeri uborkát, amelyet még nem rögzítettünk, és valószínűleg új fajok voltak” – mondta Ulloa.

„Olyan fonalakkal rendelkező baktériumközösségeket is felfedeztünk, amelyekről nem is tudtuk, hogy léteznek az Atacama-árokban, és amelyek kémiai anyagokkal és szervetlen vegyületekkel táplálkoznak.”

„Ez rengeteg kérdést nyitott meg: Melyek ezek a vegyületek? Milyen típusú baktériumok ezek? Fogalmunk sincs, vissza kell mennünk oda”.

Az expedíció felemáslábú rákokat, a garnélarákhoz közeli rokonságban álló rákfélék egy fajtáját, dögevő rákokat, gyűrűsférgeket és áttetsző halakat is talált. Ezeket egy 2018-as, pilóta nélküli expedíció során fedezték fel ugyanott.

Az Atacama-árok – más néven Peru-Chile-árok – ott fekszik, ahol a Nazca- és a dél-amerikai tektonikus lemezek összeérnek.

Ez egy olyan terület, amely számos földrengést és szökőárat okozott.

„Három érzékelőt fogunk elhelyezni a dél-amerikai lemezen és kettőt a Nazca-lemezen, hogy megnézzük, hogyan deformálódik az óceánfenék” – mondta Ulloa.

Egyelőre „ilyen típusú érzékelők csak a szárazföldön léteznek”.

Az eszközök lehetővé teszik majd a tudósok számára, hogy megfigyeljék, hol gyűlik fel az energia olyan területeken, ahol még nem volt földrengés, így segítve a következő földrengés előrejelzését.

„Ez egy hihetetlenül ambiciózus projekt” – mondta Ulloa, hozzátéve, hogy ez „a legnagyobb kísérlet, amelyet a víz alatti geológia területén eddig itt Chilében végeztek”.

A szenzorok elhelyezése az év második felében várható.

„A nemzetközi közösség részéről nagy az érdeklődés, hogy több érzékelőt helyezzünk el ebben a régióban, hogy tanulmányozhassuk a két lemez ütközésével kapcsolatos összes folyamatot”.

Forrás: phys.org

Hírek

Zavarba ejtő új mikroszkopikus organizmusok kerültek elő a mélytengeri árokból

Szabó Bálint fordítása 2022.03.21. 04:22
Amikor Osvaldo Ulloa chilei tudós egy expedíciót vezetett 8000 méter mélyen a tenger alatt egy olyan területre, ahol ember még soha nem járt, csapata olyan mikroszkopikus organizmusokat fedezett fel, amelyek több kérdést vetettek fel, mint választ.

A januári tengeralattjáró-expedíció az Atacama-árokba merült, amelyet a Csendes-óceán keleti részén két tektonikus lemez találkozása hozott létre.

„Megcsináltuk azt a bravúrt, hogy embert vittünk az árokba, ahol korábban még egyetlen ember sem járt”

– mondta Ulloa, a Concepcion Egyetem Millenniumi Óceanográfiai Intézetének igazgatója az AFP-nek.

Victor Vescovo amerikai felfedező és Ruben Escribano, a Millennium igazgatóhelyettese csatlakozott hozzá a 12 hetes úton Chile északi partjainál, az Ecuadorig húzódó, 5900 kilométer hosszú árokban.

Mire az Atacama Hadal névre keresztelt expedíció elérte a 100 méteres mélységet, már koromsötét volt, és a legénység tagjainak látása arra korlátozódott, amit a tengeralattjáró erős LED-fénye meg tudott ragadni.

Lejjebb a sötétségből a mélytengeri élet figyelemre méltó példái bukkantak elő.

„Geológiai struktúrákra bukkantunk, és ott láttunk egyfajta holothuriai vagy áttetsző, kocsonyához hasonló tengeri uborkát, amelyet még nem rögzítettünk, és valószínűleg új fajok voltak” – mondta Ulloa.

„Olyan fonalakkal rendelkező baktériumközösségeket is felfedeztünk, amelyekről nem is tudtuk, hogy léteznek az Atacama-árokban, és amelyek kémiai anyagokkal és szervetlen vegyületekkel táplálkoznak.”

„Ez rengeteg kérdést nyitott meg: Melyek ezek a vegyületek? Milyen típusú baktériumok ezek? Fogalmunk sincs, vissza kell mennünk oda”.

Az expedíció felemáslábú rákokat, a garnélarákhoz közeli rokonságban álló rákfélék egy fajtáját, dögevő rákokat, gyűrűsférgeket és áttetsző halakat is talált. Ezeket egy 2018-as, pilóta nélküli expedíció során fedezték fel ugyanott.

Az Atacama-árok – más néven Peru-Chile-árok – ott fekszik, ahol a Nazca- és a dél-amerikai tektonikus lemezek összeérnek.

Ez egy olyan terület, amely számos földrengést és szökőárat okozott.

„Három érzékelőt fogunk elhelyezni a dél-amerikai lemezen és kettőt a Nazca-lemezen, hogy megnézzük, hogyan deformálódik az óceánfenék” – mondta Ulloa.

Egyelőre „ilyen típusú érzékelők csak a szárazföldön léteznek”.

Az eszközök lehetővé teszik majd a tudósok számára, hogy megfigyeljék, hol gyűlik fel az energia olyan területeken, ahol még nem volt földrengés, így segítve a következő földrengés előrejelzését.

„Ez egy hihetetlenül ambiciózus projekt” – mondta Ulloa, hozzátéve, hogy ez „a legnagyobb kísérlet, amelyet a víz alatti geológia területén eddig itt Chilében végeztek”.

A szenzorok elhelyezése az év második felében várható.

„A nemzetközi közösség részéről nagy az érdeklődés, hogy több érzékelőt helyezzünk el ebben a régióban, hogy tanulmányozhassuk a két lemez ütközésével kapcsolatos összes folyamatot”.

Forrás: phys.org

Hírek

Zavarba ejtő új mikroszkopikus organizmusok kerültek elő a mélytengeri árokból

Szabó Bálint fordítása 2022.03.21. 04:22
Amikor Osvaldo Ulloa chilei tudós egy expedíciót vezetett 8000 méter mélyen a tenger alatt egy olyan területre, ahol ember még soha nem járt, csapata olyan mikroszkopikus organizmusokat fedezett fel, amelyek több kérdést vetettek fel, mint választ.

A januári tengeralattjáró-expedíció az Atacama-árokba merült, amelyet a Csendes-óceán keleti részén két tektonikus lemez találkozása hozott létre.

„Megcsináltuk azt a bravúrt, hogy embert vittünk az árokba, ahol korábban még egyetlen ember sem járt”

– mondta Ulloa, a Concepcion Egyetem Millenniumi Óceanográfiai Intézetének igazgatója az AFP-nek.

Victor Vescovo amerikai felfedező és Ruben Escribano, a Millennium igazgatóhelyettese csatlakozott hozzá a 12 hetes úton Chile északi partjainál, az Ecuadorig húzódó, 5900 kilométer hosszú árokban.

Mire az Atacama Hadal névre keresztelt expedíció elérte a 100 méteres mélységet, már koromsötét volt, és a legénység tagjainak látása arra korlátozódott, amit a tengeralattjáró erős LED-fénye meg tudott ragadni.

Lejjebb a sötétségből a mélytengeri élet figyelemre méltó példái bukkantak elő.

„Geológiai struktúrákra bukkantunk, és ott láttunk egyfajta holothuriai vagy áttetsző, kocsonyához hasonló tengeri uborkát, amelyet még nem rögzítettünk, és valószínűleg új fajok voltak” – mondta Ulloa.

„Olyan fonalakkal rendelkező baktériumközösségeket is felfedeztünk, amelyekről nem is tudtuk, hogy léteznek az Atacama-árokban, és amelyek kémiai anyagokkal és szervetlen vegyületekkel táplálkoznak.”

„Ez rengeteg kérdést nyitott meg: Melyek ezek a vegyületek? Milyen típusú baktériumok ezek? Fogalmunk sincs, vissza kell mennünk oda”.

Az expedíció felemáslábú rákokat, a garnélarákhoz közeli rokonságban álló rákfélék egy fajtáját, dögevő rákokat, gyűrűsférgeket és áttetsző halakat is talált. Ezeket egy 2018-as, pilóta nélküli expedíció során fedezték fel ugyanott.

Az Atacama-árok – más néven Peru-Chile-árok – ott fekszik, ahol a Nazca- és a dél-amerikai tektonikus lemezek összeérnek.

Ez egy olyan terület, amely számos földrengést és szökőárat okozott.

„Három érzékelőt fogunk elhelyezni a dél-amerikai lemezen és kettőt a Nazca-lemezen, hogy megnézzük, hogyan deformálódik az óceánfenék” – mondta Ulloa.

Egyelőre „ilyen típusú érzékelők csak a szárazföldön léteznek”.

Az eszközök lehetővé teszik majd a tudósok számára, hogy megfigyeljék, hol gyűlik fel az energia olyan területeken, ahol még nem volt földrengés, így segítve a következő földrengés előrejelzését.

„Ez egy hihetetlenül ambiciózus projekt” – mondta Ulloa, hozzátéve, hogy ez „a legnagyobb kísérlet, amelyet a víz alatti geológia területén eddig itt Chilében végeztek”.

A szenzorok elhelyezése az év második felében várható.

„A nemzetközi közösség részéről nagy az érdeklődés, hogy több érzékelőt helyezzünk el ebben a régióban, hogy tanulmányozhassuk a két lemez ütközésével kapcsolatos összes folyamatot”.

Forrás: phys.org

Hírek

Zavarba ejtő új mikroszkopikus organizmusok kerültek elő a mélytengeri árokból

Szabó Bálint fordítása 2022.03.21. 04:22
Amikor Osvaldo Ulloa chilei tudós egy expedíciót vezetett 8000 méter mélyen a tenger alatt egy olyan területre, ahol ember még soha nem járt, csapata olyan mikroszkopikus organizmusokat fedezett fel, amelyek több kérdést vetettek fel, mint választ.

A januári tengeralattjáró-expedíció az Atacama-árokba merült, amelyet a Csendes-óceán keleti részén két tektonikus lemez találkozása hozott létre.

„Megcsináltuk azt a bravúrt, hogy embert vittünk az árokba, ahol korábban még egyetlen ember sem járt”

– mondta Ulloa, a Concepcion Egyetem Millenniumi Óceanográfiai Intézetének igazgatója az AFP-nek.

Victor Vescovo amerikai felfedező és Ruben Escribano, a Millennium igazgatóhelyettese csatlakozott hozzá a 12 hetes úton Chile északi partjainál, az Ecuadorig húzódó, 5900 kilométer hosszú árokban.

Mire az Atacama Hadal névre keresztelt expedíció elérte a 100 méteres mélységet, már koromsötét volt, és a legénység tagjainak látása arra korlátozódott, amit a tengeralattjáró erős LED-fénye meg tudott ragadni.

Lejjebb a sötétségből a mélytengeri élet figyelemre méltó példái bukkantak elő.

„Geológiai struktúrákra bukkantunk, és ott láttunk egyfajta holothuriai vagy áttetsző, kocsonyához hasonló tengeri uborkát, amelyet még nem rögzítettünk, és valószínűleg új fajok voltak” – mondta Ulloa.

„Olyan fonalakkal rendelkező baktériumközösségeket is felfedeztünk, amelyekről nem is tudtuk, hogy léteznek az Atacama-árokban, és amelyek kémiai anyagokkal és szervetlen vegyületekkel táplálkoznak.”

„Ez rengeteg kérdést nyitott meg: Melyek ezek a vegyületek? Milyen típusú baktériumok ezek? Fogalmunk sincs, vissza kell mennünk oda”.

Az expedíció felemáslábú rákokat, a garnélarákhoz közeli rokonságban álló rákfélék egy fajtáját, dögevő rákokat, gyűrűsférgeket és áttetsző halakat is talált. Ezeket egy 2018-as, pilóta nélküli expedíció során fedezték fel ugyanott.

Az Atacama-árok – más néven Peru-Chile-árok – ott fekszik, ahol a Nazca- és a dél-amerikai tektonikus lemezek összeérnek.

Ez egy olyan terület, amely számos földrengést és szökőárat okozott.

„Három érzékelőt fogunk elhelyezni a dél-amerikai lemezen és kettőt a Nazca-lemezen, hogy megnézzük, hogyan deformálódik az óceánfenék” – mondta Ulloa.

Egyelőre „ilyen típusú érzékelők csak a szárazföldön léteznek”.

Az eszközök lehetővé teszik majd a tudósok számára, hogy megfigyeljék, hol gyűlik fel az energia olyan területeken, ahol még nem volt földrengés, így segítve a következő földrengés előrejelzését.

„Ez egy hihetetlenül ambiciózus projekt” – mondta Ulloa, hozzátéve, hogy ez „a legnagyobb kísérlet, amelyet a víz alatti geológia területén eddig itt Chilében végeztek”.

A szenzorok elhelyezése az év második felében várható.

„A nemzetközi közösség részéről nagy az érdeklődés, hogy több érzékelőt helyezzünk el ebben a régióban, hogy tanulmányozhassuk a két lemez ütközésével kapcsolatos összes folyamatot”.

Forrás: phys.org

Hírek

Zavarba ejtő új mikroszkopikus organizmusok kerültek elő a mélytengeri árokból

Szabó Bálint fordítása 2022.03.21. 04:22
Amikor Osvaldo Ulloa chilei tudós egy expedíciót vezetett 8000 méter mélyen a tenger alatt egy olyan területre, ahol ember még soha nem járt, csapata olyan mikroszkopikus organizmusokat fedezett fel, amelyek több kérdést vetettek fel, mint választ.

A januári tengeralattjáró-expedíció az Atacama-árokba merült, amelyet a Csendes-óceán keleti részén két tektonikus lemez találkozása hozott létre.

„Megcsináltuk azt a bravúrt, hogy embert vittünk az árokba, ahol korábban még egyetlen ember sem járt”

– mondta Ulloa, a Concepcion Egyetem Millenniumi Óceanográfiai Intézetének igazgatója az AFP-nek.

Victor Vescovo amerikai felfedező és Ruben Escribano, a Millennium igazgatóhelyettese csatlakozott hozzá a 12 hetes úton Chile északi partjainál, az Ecuadorig húzódó, 5900 kilométer hosszú árokban.

Mire az Atacama Hadal névre keresztelt expedíció elérte a 100 méteres mélységet, már koromsötét volt, és a legénység tagjainak látása arra korlátozódott, amit a tengeralattjáró erős LED-fénye meg tudott ragadni.

Lejjebb a sötétségből a mélytengeri élet figyelemre méltó példái bukkantak elő.

„Geológiai struktúrákra bukkantunk, és ott láttunk egyfajta holothuriai vagy áttetsző, kocsonyához hasonló tengeri uborkát, amelyet még nem rögzítettünk, és valószínűleg új fajok voltak” – mondta Ulloa.

„Olyan fonalakkal rendelkező baktériumközösségeket is felfedeztünk, amelyekről nem is tudtuk, hogy léteznek az Atacama-árokban, és amelyek kémiai anyagokkal és szervetlen vegyületekkel táplálkoznak.”

„Ez rengeteg kérdést nyitott meg: Melyek ezek a vegyületek? Milyen típusú baktériumok ezek? Fogalmunk sincs, vissza kell mennünk oda”.

Az expedíció felemáslábú rákokat, a garnélarákhoz közeli rokonságban álló rákfélék egy fajtáját, dögevő rákokat, gyűrűsférgeket és áttetsző halakat is talált. Ezeket egy 2018-as, pilóta nélküli expedíció során fedezték fel ugyanott.

Az Atacama-árok – más néven Peru-Chile-árok – ott fekszik, ahol a Nazca- és a dél-amerikai tektonikus lemezek összeérnek.

Ez egy olyan terület, amely számos földrengést és szökőárat okozott.

„Három érzékelőt fogunk elhelyezni a dél-amerikai lemezen és kettőt a Nazca-lemezen, hogy megnézzük, hogyan deformálódik az óceánfenék” – mondta Ulloa.

Egyelőre „ilyen típusú érzékelők csak a szárazföldön léteznek”.

Az eszközök lehetővé teszik majd a tudósok számára, hogy megfigyeljék, hol gyűlik fel az energia olyan területeken, ahol még nem volt földrengés, így segítve a következő földrengés előrejelzését.

„Ez egy hihetetlenül ambiciózus projekt” – mondta Ulloa, hozzátéve, hogy ez „a legnagyobb kísérlet, amelyet a víz alatti geológia területén eddig itt Chilében végeztek”.

A szenzorok elhelyezése az év második felében várható.

„A nemzetközi közösség részéről nagy az érdeklődés, hogy több érzékelőt helyezzünk el ebben a régióban, hogy tanulmányozhassuk a két lemez ütközésével kapcsolatos összes folyamatot”.

Forrás: phys.org

Hírek

Zavarba ejtő új mikroszkopikus organizmusok kerültek elő a mélytengeri árokból

Szabó Bálint fordítása 2022.03.21. 04:22
Amikor Osvaldo Ulloa chilei tudós egy expedíciót vezetett 8000 méter mélyen a tenger alatt egy olyan területre, ahol ember még soha nem járt, csapata olyan mikroszkopikus organizmusokat fedezett fel, amelyek több kérdést vetettek fel, mint választ.

A januári tengeralattjáró-expedíció az Atacama-árokba merült, amelyet a Csendes-óceán keleti részén két tektonikus lemez találkozása hozott létre.

„Megcsináltuk azt a bravúrt, hogy embert vittünk az árokba, ahol korábban még egyetlen ember sem járt”

– mondta Ulloa, a Concepcion Egyetem Millenniumi Óceanográfiai Intézetének igazgatója az AFP-nek.

Victor Vescovo amerikai felfedező és Ruben Escribano, a Millennium igazgatóhelyettese csatlakozott hozzá a 12 hetes úton Chile északi partjainál, az Ecuadorig húzódó, 5900 kilométer hosszú árokban.

Mire az Atacama Hadal névre keresztelt expedíció elérte a 100 méteres mélységet, már koromsötét volt, és a legénység tagjainak látása arra korlátozódott, amit a tengeralattjáró erős LED-fénye meg tudott ragadni.

Lejjebb a sötétségből a mélytengeri élet figyelemre méltó példái bukkantak elő.

„Geológiai struktúrákra bukkantunk, és ott láttunk egyfajta holothuriai vagy áttetsző, kocsonyához hasonló tengeri uborkát, amelyet még nem rögzítettünk, és valószínűleg új fajok voltak” – mondta Ulloa.

„Olyan fonalakkal rendelkező baktériumközösségeket is felfedeztünk, amelyekről nem is tudtuk, hogy léteznek az Atacama-árokban, és amelyek kémiai anyagokkal és szervetlen vegyületekkel táplálkoznak.”

„Ez rengeteg kérdést nyitott meg: Melyek ezek a vegyületek? Milyen típusú baktériumok ezek? Fogalmunk sincs, vissza kell mennünk oda”.

Az expedíció felemáslábú rákokat, a garnélarákhoz közeli rokonságban álló rákfélék egy fajtáját, dögevő rákokat, gyűrűsférgeket és áttetsző halakat is talált. Ezeket egy 2018-as, pilóta nélküli expedíció során fedezték fel ugyanott.

Az Atacama-árok – más néven Peru-Chile-árok – ott fekszik, ahol a Nazca- és a dél-amerikai tektonikus lemezek összeérnek.

Ez egy olyan terület, amely számos földrengést és szökőárat okozott.

„Három érzékelőt fogunk elhelyezni a dél-amerikai lemezen és kettőt a Nazca-lemezen, hogy megnézzük, hogyan deformálódik az óceánfenék” – mondta Ulloa.

Egyelőre „ilyen típusú érzékelők csak a szárazföldön léteznek”.

Az eszközök lehetővé teszik majd a tudósok számára, hogy megfigyeljék, hol gyűlik fel az energia olyan területeken, ahol még nem volt földrengés, így segítve a következő földrengés előrejelzését.

„Ez egy hihetetlenül ambiciózus projekt” – mondta Ulloa, hozzátéve, hogy ez „a legnagyobb kísérlet, amelyet a víz alatti geológia területén eddig itt Chilében végeztek”.

A szenzorok elhelyezése az év második felében várható.

„A nemzetközi közösség részéről nagy az érdeklődés, hogy több érzékelőt helyezzünk el ebben a régióban, hogy tanulmányozhassuk a két lemez ütközésével kapcsolatos összes folyamatot”.

Forrás: phys.org

A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

WEBSHOP

LAPAJÁNLÓ

Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.