A zebradánió, vagy zebrahal (Danio rerio) jól ismert a tudósok számára, akik számos genetikai kutatáshoz használják ezt a fajt. Az egyébként is élénk színű, apró testű hal Délkelet-Ázsiában honos.

A 2000-es évek elején néhány cég nagy lehetőséget látott ezekben a génmódosított halakban, mint házi kedvencek. Glofish (az angol glow: világít, és fish: hal szavakból) néven levédették a „fajtát”, és a világ első GMO élőlénye lett, mely kereskedelmi forgalomba került – írja a Science.org.

Most pedig az első ilyen fajta, mely kiszökött és szaporodni kezdett a szabad természetben. Korábban pontosan emiatt aggódó természetvédelmi szakemberek nyomására betiltották a Glofish halak kereskedelmét több USA államban, például Kaliforniában és más országokban is, mint Brazíliában.

2014-ben láttak már Glofish zebrahalat Floridában, a Tampa-öböl régiójában lévő egyik csatornában, egy díszhaltenyészet közelében.

Itt azonban mindössze egyetlen példány került szem elé, és elterjedni sem tudott. A halat felfedező Quenton Tuckett, a Floridai Egyetem biológusa szerint ez a honos ragadozó halaknak köszönhető, mint a keleti gambúzia, vagy szúnyoghal (Gambusia holbrooki), és a pisztrángsügér (Micropterus salmoides).

Brazília azonban úgy tűnik, könnyebben meghódítható. André Magalhães, a São João del-Rei Szövetségi Egyetem biológusa először 2015-ben fedezte fel a világító zebrahalak csoportját a Paraíba do Sul folyó medencéjének lassan csorgó patakjaiban. Ez a folyórendszer Latin Amerika legnagyobb díszhaltenyészete szomszédságában található Muriaé-ban. Magalhães szerint az ottani 4500 medence egyikéből szökhettek ki az állatok, amikor a gazdaságból a közeli patakokba eresztették le a vizet.

2017-ben ő és kollégái öt patakot vizsgáltak három tartományban, és mindegyikben találtak a génmódosított halakból. Egy éven keresztül kéthavonta vizsgálták az állományokat: megmérték a halakat és az ikráikat, és elemezték a gyomortartalmukat, hogy kiderüljön, mivel táplálkoznak.

Arra jutottak, hogy a halak egész évben szaporodnak, a csúcs azonban az esős évszakban van – ahogy az a természetes élőhelyén is, Ázsiában.

Azonban a transzgénikus halak hamarabb lesznek ivarérettek, így gyorsabban tudnak szaporodni.

Emellett rengeteg táplálék áll a rendelkezésükre: őshonos rovarok, alga és zooplankton is, írták a kutatók a Studies on Neotropical Fauna and Environment című lapban.

„Még csak az invázió első szakaszában vannak, de potenciálisan tovább fognak lépni” – mondja Magalhães. Hamarosan tömegessé válhatnak, és a táplálékért való versengés vagy zsákmányszerzés révén hatással lehetnek a helyi élővilágra.

Annak ellenére, hogy Brazília tiltja ezeknek az halaknak az árusítását, a helyi tenyészetek még mindig szaporítják őket, és az országban több helyen is meg lehet vásárolni a világító példányokat a díszállat-kereskedésekben. Hamarosan azonban az egész országot meghódíthatják: az ismert populációktól elzárt magányos Glofish egyedeket figyeltek meg 2020-ban Brazília déli és északkeleti részein is.

Tuckett szerint, akinek a floridai laboratóriuma világító halakat tenyésztő gazdaságok szomszédságában található, a vadonbeli észleléseknek figyelmeztetésül kellene szolgálnia a brazil haltenyésztők és természeti erőforrásokért felelő szakértők számára.

Jelenleg a világító halakat „kis gyomnövényeknek tekinthetjük, melyek a beton repedései közül nőnek” – mondta Tuckett. Magalhães szerint a hasonlat találó, azonban még az ilyen apró gyomok is rengeteg kárt tudnak okozni.

A zebradánió, vagy zebrahal (Danio rerio) jól ismert a tudósok számára, akik számos genetikai kutatáshoz használják ezt a fajt. Az egyébként is élénk színű, apró testű hal Délkelet-Ázsiában honos.

A 2000-es évek elején néhány cég nagy lehetőséget látott ezekben a génmódosított halakban, mint házi kedvencek. Glofish (az angol glow: világít, és fish: hal szavakból) néven levédették a „fajtát”, és a világ első GMO élőlénye lett, mely kereskedelmi forgalomba került – írja a Science.org.

Most pedig az első ilyen fajta, mely kiszökött és szaporodni kezdett a szabad természetben. Korábban pontosan emiatt aggódó természetvédelmi szakemberek nyomására betiltották a Glofish halak kereskedelmét több USA államban, például Kaliforniában és más országokban is, mint Brazíliában.

2014-ben láttak már Glofish zebrahalat Floridában, a Tampa-öböl régiójában lévő egyik csatornában, egy díszhaltenyészet közelében.

Itt azonban mindössze egyetlen példány került szem elé, és elterjedni sem tudott. A halat felfedező Quenton Tuckett, a Floridai Egyetem biológusa szerint ez a honos ragadozó halaknak köszönhető, mint a keleti gambúzia, vagy szúnyoghal (Gambusia holbrooki), és a pisztrángsügér (Micropterus salmoides).

Brazília azonban úgy tűnik, könnyebben meghódítható. André Magalhães, a São João del-Rei Szövetségi Egyetem biológusa először 2015-ben fedezte fel a világító zebrahalak csoportját a Paraíba do Sul folyó medencéjének lassan csorgó patakjaiban. Ez a folyórendszer Latin Amerika legnagyobb díszhaltenyészete szomszédságában található Muriaé-ban. Magalhães szerint az ottani 4500 medence egyikéből szökhettek ki az állatok, amikor a gazdaságból a közeli patakokba eresztették le a vizet.

2017-ben ő és kollégái öt patakot vizsgáltak három tartományban, és mindegyikben találtak a génmódosított halakból. Egy éven keresztül kéthavonta vizsgálták az állományokat: megmérték a halakat és az ikráikat, és elemezték a gyomortartalmukat, hogy kiderüljön, mivel táplálkoznak.

Arra jutottak, hogy a halak egész évben szaporodnak, a csúcs azonban az esős évszakban van – ahogy az a természetes élőhelyén is, Ázsiában.

Azonban a transzgénikus halak hamarabb lesznek ivarérettek, így gyorsabban tudnak szaporodni.

Emellett rengeteg táplálék áll a rendelkezésükre: őshonos rovarok, alga és zooplankton is, írták a kutatók a Studies on Neotropical Fauna and Environment című lapban.

„Még csak az invázió első szakaszában vannak, de potenciálisan tovább fognak lépni” – mondja Magalhães. Hamarosan tömegessé válhatnak, és a táplálékért való versengés vagy zsákmányszerzés révén hatással lehetnek a helyi élővilágra.

Annak ellenére, hogy Brazília tiltja ezeknek az halaknak az árusítását, a helyi tenyészetek még mindig szaporítják őket, és az országban több helyen is meg lehet vásárolni a világító példányokat a díszállat-kereskedésekben. Hamarosan azonban az egész országot meghódíthatják: az ismert populációktól elzárt magányos Glofish egyedeket figyeltek meg 2020-ban Brazília déli és északkeleti részein is.

Tuckett szerint, akinek a floridai laboratóriuma világító halakat tenyésztő gazdaságok szomszédságában található, a vadonbeli észleléseknek figyelmeztetésül kellene szolgálnia a brazil haltenyésztők és természeti erőforrásokért felelő szakértők számára.

Jelenleg a világító halakat „kis gyomnövényeknek tekinthetjük, melyek a beton repedései közül nőnek” – mondta Tuckett. Magalhães szerint a hasonlat találó, azonban még az ilyen apró gyomok is rengeteg kárt tudnak okozni.

A zebradánió, vagy zebrahal (Danio rerio) jól ismert a tudósok számára, akik számos genetikai kutatáshoz használják ezt a fajt. Az egyébként is élénk színű, apró testű hal Délkelet-Ázsiában honos.

A 2000-es évek elején néhány cég nagy lehetőséget látott ezekben a génmódosított halakban, mint házi kedvencek. Glofish (az angol glow: világít, és fish: hal szavakból) néven levédették a „fajtát”, és a világ első GMO élőlénye lett, mely kereskedelmi forgalomba került – írja a Science.org.

Most pedig az első ilyen fajta, mely kiszökött és szaporodni kezdett a szabad természetben. Korábban pontosan emiatt aggódó természetvédelmi szakemberek nyomására betiltották a Glofish halak kereskedelmét több USA államban, például Kaliforniában és más országokban is, mint Brazíliában.

2014-ben láttak már Glofish zebrahalat Floridában, a Tampa-öböl régiójában lévő egyik csatornában, egy díszhaltenyészet közelében.

Itt azonban mindössze egyetlen példány került szem elé, és elterjedni sem tudott. A halat felfedező Quenton Tuckett, a Floridai Egyetem biológusa szerint ez a honos ragadozó halaknak köszönhető, mint a keleti gambúzia, vagy szúnyoghal (Gambusia holbrooki), és a pisztrángsügér (Micropterus salmoides).

Brazília azonban úgy tűnik, könnyebben meghódítható. André Magalhães, a São João del-Rei Szövetségi Egyetem biológusa először 2015-ben fedezte fel a világító zebrahalak csoportját a Paraíba do Sul folyó medencéjének lassan csorgó patakjaiban. Ez a folyórendszer Latin Amerika legnagyobb díszhaltenyészete szomszédságában található Muriaé-ban. Magalhães szerint az ottani 4500 medence egyikéből szökhettek ki az állatok, amikor a gazdaságból a közeli patakokba eresztették le a vizet.

2017-ben ő és kollégái öt patakot vizsgáltak három tartományban, és mindegyikben találtak a génmódosított halakból. Egy éven keresztül kéthavonta vizsgálták az állományokat: megmérték a halakat és az ikráikat, és elemezték a gyomortartalmukat, hogy kiderüljön, mivel táplálkoznak.

Arra jutottak, hogy a halak egész évben szaporodnak, a csúcs azonban az esős évszakban van – ahogy az a természetes élőhelyén is, Ázsiában.

Azonban a transzgénikus halak hamarabb lesznek ivarérettek, így gyorsabban tudnak szaporodni.

Emellett rengeteg táplálék áll a rendelkezésükre: őshonos rovarok, alga és zooplankton is, írták a kutatók a Studies on Neotropical Fauna and Environment című lapban.

„Még csak az invázió első szakaszában vannak, de potenciálisan tovább fognak lépni” – mondja Magalhães. Hamarosan tömegessé válhatnak, és a táplálékért való versengés vagy zsákmányszerzés révén hatással lehetnek a helyi élővilágra.

Annak ellenére, hogy Brazília tiltja ezeknek az halaknak az árusítását, a helyi tenyészetek még mindig szaporítják őket, és az országban több helyen is meg lehet vásárolni a világító példányokat a díszállat-kereskedésekben. Hamarosan azonban az egész országot meghódíthatják: az ismert populációktól elzárt magányos Glofish egyedeket figyeltek meg 2020-ban Brazília déli és északkeleti részein is.

Tuckett szerint, akinek a floridai laboratóriuma világító halakat tenyésztő gazdaságok szomszédságában található, a vadonbeli észleléseknek figyelmeztetésül kellene szolgálnia a brazil haltenyésztők és természeti erőforrásokért felelő szakértők számára.

Jelenleg a világító halakat „kis gyomnövényeknek tekinthetjük, melyek a beton repedései közül nőnek” – mondta Tuckett. Magalhães szerint a hasonlat találó, azonban még az ilyen apró gyomok is rengeteg kárt tudnak okozni.