A 2022. Év Rovara közönségszavazáson a fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca közül választhattak a szavazók.

A legtöbb szavazatot szoros versenyben végül a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője kapta.

A közép-európai énekeskabóca testhossza zárt szárnyakkal 38-44 mm, szárnyfesztávolsága 75-85 mm. Az állat teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor és a lábak mintázata, valamint a tor és potrohízek szegélyei barnásvörösek. Szúró-szívó szájszervükkel elsősorban növényi nedveket szívogatnak.

 Lárváik több éven keresztül fejlődnek fák gyökerei közt a talajban, gyakran több méteres mélységben. A fejlődés végeztével a lárvák kiássák magukat, és a talajon vagy növényekre felmászva kifejlett rovarrá vedlenek.

Az óriás énekeskabócák jelenlétüket elárulja a hímek éneke, amelyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek. A kiadott hang hullámhossza és frekvenciája a fajra jellemző, így bioakusztikai módszerekkel határozásra is alkalmas.

A hímek énekét július-augusztus hónapokban hallhatjuk, olykor nagyobb „kórusokban”.

A kabócák énekének kulturális vonatkozása is van. Platón Phaidrosz című művében Szókratész szerint a kabócák egykor emberek voltak. Ám a múzsák csábításának engedve addig énekeltek és táncoltak, míg kimerültségükben meghaltak. Jókedvűségükért a múzsák fáradtságtól mentes életet ajándékoztak nekik, valamint egy életen át tartó éneklési képességet, mindezt kabócaalakban.

Az énekeskabócák változatossága és fajgazdagsága az Óvilág trópusi, szubtrópusi területeken a legmagasabb, de egyes fajaik megtalálhatók a mérsékelt égöv melegebb élőhelyein is. Főként meleg, száraz hegyvidéki területeken él. Hazánkban legnagyobb számban a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. családba jelenlegi ismereteink szerint több mint 2500 faj tartozik. Természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 000 forint.

A 2022. Év Rovara közönségszavazáson a fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca közül választhattak a szavazók.

A legtöbb szavazatot szoros versenyben végül a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője kapta.

A közép-európai énekeskabóca testhossza zárt szárnyakkal 38-44 mm, szárnyfesztávolsága 75-85 mm. Az állat teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor és a lábak mintázata, valamint a tor és potrohízek szegélyei barnásvörösek. Szúró-szívó szájszervükkel elsősorban növényi nedveket szívogatnak.

 Lárváik több éven keresztül fejlődnek fák gyökerei közt a talajban, gyakran több méteres mélységben. A fejlődés végeztével a lárvák kiássák magukat, és a talajon vagy növényekre felmászva kifejlett rovarrá vedlenek.

Az óriás énekeskabócák jelenlétüket elárulja a hímek éneke, amelyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek. A kiadott hang hullámhossza és frekvenciája a fajra jellemző, így bioakusztikai módszerekkel határozásra is alkalmas.

A hímek énekét július-augusztus hónapokban hallhatjuk, olykor nagyobb „kórusokban”.

A kabócák énekének kulturális vonatkozása is van. Platón Phaidrosz című művében Szókratész szerint a kabócák egykor emberek voltak. Ám a múzsák csábításának engedve addig énekeltek és táncoltak, míg kimerültségükben meghaltak. Jókedvűségükért a múzsák fáradtságtól mentes életet ajándékoztak nekik, valamint egy életen át tartó éneklési képességet, mindezt kabócaalakban.

Az énekeskabócák változatossága és fajgazdagsága az Óvilág trópusi, szubtrópusi területeken a legmagasabb, de egyes fajaik megtalálhatók a mérsékelt égöv melegebb élőhelyein is. Főként meleg, száraz hegyvidéki területeken él. Hazánkban legnagyobb számban a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. családba jelenlegi ismereteink szerint több mint 2500 faj tartozik. Természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 000 forint.

A 2022. Év Rovara közönségszavazáson a fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca közül választhattak a szavazók.

A legtöbb szavazatot szoros versenyben végül a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője kapta.

A közép-európai énekeskabóca testhossza zárt szárnyakkal 38-44 mm, szárnyfesztávolsága 75-85 mm. Az állat teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor és a lábak mintázata, valamint a tor és potrohízek szegélyei barnásvörösek. Szúró-szívó szájszervükkel elsősorban növényi nedveket szívogatnak.

 Lárváik több éven keresztül fejlődnek fák gyökerei közt a talajban, gyakran több méteres mélységben. A fejlődés végeztével a lárvák kiássák magukat, és a talajon vagy növényekre felmászva kifejlett rovarrá vedlenek.

Az óriás énekeskabócák jelenlétüket elárulja a hímek éneke, amelyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek. A kiadott hang hullámhossza és frekvenciája a fajra jellemző, így bioakusztikai módszerekkel határozásra is alkalmas.

A hímek énekét július-augusztus hónapokban hallhatjuk, olykor nagyobb „kórusokban”.

A kabócák énekének kulturális vonatkozása is van. Platón Phaidrosz című művében Szókratész szerint a kabócák egykor emberek voltak. Ám a múzsák csábításának engedve addig énekeltek és táncoltak, míg kimerültségükben meghaltak. Jókedvűségükért a múzsák fáradtságtól mentes életet ajándékoztak nekik, valamint egy életen át tartó éneklési képességet, mindezt kabócaalakban.

Az énekeskabócák változatossága és fajgazdagsága az Óvilág trópusi, szubtrópusi területeken a legmagasabb, de egyes fajaik megtalálhatók a mérsékelt égöv melegebb élőhelyein is. Főként meleg, száraz hegyvidéki területeken él. Hazánkban legnagyobb számban a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. családba jelenlegi ismereteink szerint több mint 2500 faj tartozik. Természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 000 forint.

A 2022. Év Rovara közönségszavazáson a fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca közül választhattak a szavazók.

A legtöbb szavazatot szoros versenyben végül a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője kapta.

A közép-európai énekeskabóca testhossza zárt szárnyakkal 38-44 mm, szárnyfesztávolsága 75-85 mm. Az állat teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor és a lábak mintázata, valamint a tor és potrohízek szegélyei barnásvörösek. Szúró-szívó szájszervükkel elsősorban növényi nedveket szívogatnak.

 Lárváik több éven keresztül fejlődnek fák gyökerei közt a talajban, gyakran több méteres mélységben. A fejlődés végeztével a lárvák kiássák magukat, és a talajon vagy növényekre felmászva kifejlett rovarrá vedlenek.

Az óriás énekeskabócák jelenlétüket elárulja a hímek éneke, amelyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek. A kiadott hang hullámhossza és frekvenciája a fajra jellemző, így bioakusztikai módszerekkel határozásra is alkalmas.

A hímek énekét július-augusztus hónapokban hallhatjuk, olykor nagyobb „kórusokban”.

A kabócák énekének kulturális vonatkozása is van. Platón Phaidrosz című művében Szókratész szerint a kabócák egykor emberek voltak. Ám a múzsák csábításának engedve addig énekeltek és táncoltak, míg kimerültségükben meghaltak. Jókedvűségükért a múzsák fáradtságtól mentes életet ajándékoztak nekik, valamint egy életen át tartó éneklési képességet, mindezt kabócaalakban.

Az énekeskabócák változatossága és fajgazdagsága az Óvilág trópusi, szubtrópusi területeken a legmagasabb, de egyes fajaik megtalálhatók a mérsékelt égöv melegebb élőhelyein is. Főként meleg, száraz hegyvidéki területeken él. Hazánkban legnagyobb számban a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. családba jelenlegi ismereteink szerint több mint 2500 faj tartozik. Természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 000 forint.

A 2022. Év Rovara közönségszavazáson a fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca közül választhattak a szavazók.

A legtöbb szavazatot szoros versenyben végül a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője kapta.

A közép-európai énekeskabóca testhossza zárt szárnyakkal 38-44 mm, szárnyfesztávolsága 75-85 mm. Az állat teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor és a lábak mintázata, valamint a tor és potrohízek szegélyei barnásvörösek. Szúró-szívó szájszervükkel elsősorban növényi nedveket szívogatnak.

 Lárváik több éven keresztül fejlődnek fák gyökerei közt a talajban, gyakran több méteres mélységben. A fejlődés végeztével a lárvák kiássák magukat, és a talajon vagy növényekre felmászva kifejlett rovarrá vedlenek.

Az óriás énekeskabócák jelenlétüket elárulja a hímek éneke, amelyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek. A kiadott hang hullámhossza és frekvenciája a fajra jellemző, így bioakusztikai módszerekkel határozásra is alkalmas.

A hímek énekét július-augusztus hónapokban hallhatjuk, olykor nagyobb „kórusokban”.

A kabócák énekének kulturális vonatkozása is van. Platón Phaidrosz című művében Szókratész szerint a kabócák egykor emberek voltak. Ám a múzsák csábításának engedve addig énekeltek és táncoltak, míg kimerültségükben meghaltak. Jókedvűségükért a múzsák fáradtságtól mentes életet ajándékoztak nekik, valamint egy életen át tartó éneklési képességet, mindezt kabócaalakban.

Az énekeskabócák változatossága és fajgazdagsága az Óvilág trópusi, szubtrópusi területeken a legmagasabb, de egyes fajaik megtalálhatók a mérsékelt égöv melegebb élőhelyein is. Főként meleg, száraz hegyvidéki területeken él. Hazánkban legnagyobb számban a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. családba jelenlegi ismereteink szerint több mint 2500 faj tartozik. Természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 000 forint.