Dr. Csányi Sándor a Vadgazdálkodási adatbázisok fejlesztésének nehézségei és a használat szépségei című előadásában kifejtette, hogy munkatársaival negyedszázaddal ezelőtt kezdték meg az Országos Vadgazdálkodási Adattár fejlesztését az akkori Földművelési Minisztérium megbízásából.
Az elmúlt években többször átélték új hardverek és szoftverek megjelenését és kihalását, új vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölését, vadászterületek újrarajzolását, vadgazdálkodási tervek számos fajtájának kidolgozását és a megbízó nevének ismétlődő változását.
A változások és kihívások közepette jött létre egy olyan adatbázis, ami korábban sosem volt hozzáférhető: 25 év számszerű adatai és térképi információi egy koherens rendszerben, ami más adatbázisokkal is összekapcsolható.
A védett fajok esetében ugyanakkor pont az adatok hiánya miatt rendszeresen kételyek merülnek fel a védelem hatékonyságával és okaival kapcsolatban. Ki akarna rosszat egy ragadozónak? Legyen minden ragadozó vadászható – számolt be a Szent István Előadás második korreferátumában a Vadgazdálkodási adatok felhasználása ragadozó fajok védelme érdekében címmel dr. Heltai Miklós, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar megbízott dékánja, egyetemi tanár.
A rendezvény harmadik előadásból megtudhattuk, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattárban több mint negyedszázada áll rendelkezésre a Magyarország teljes területét fedő, mintegy 1.500 db vadgazdálkodási egység határvonalait tartalmazó digitális térkép.
A térinformatikai eszközök lehetővé teszik, hogy a vadászterületek jellemzőiről, a területváltozásokról, valamint a vadállományok térbeli alakulásáról is megbízható és naprakész információkat szolgáltassanak a szakemberek – mondta Schally Gergely okleveles vadgazda mérnök, predoktor, a Vadvilág Megőrzési Intézet tudományos segédmunkatársa Térinformatika a vadgazdálkodásban: „Semmi sem állandó, csak a változás maga” című előadásában.
