|
|
Nógrád a legerdősültebb megye Magyarországon. Nem csoda, hiszen ott négy hegység kapcsolódik egymásba: északról a Karancs-Medves hegyvidék, keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, de a megye legnagyobb részét a Cserhát teszi ki. Hullámos dombvonulatainak löszszerű vályogból, illetve andezitből álló talajképző kőzetei és a csapadékos éghajlat kedvez az erdőállomány megtelepedésének.
A tornyot az 1910-es évek végén bajor mintára Pappenheim Szigfrid Gróf építette felesége, gróf Károlyi Erzsébet kérésére. Franz Zell müncheni építész terveit Gajdóczi Lajos valósította meg. Az eltolt szintes, két részből álló építmény kettős célt szolgált. A földszinten lakott családjával a gróf erdésze, az emeleten pedig főként vadászok szálltak meg a vadászatok alkalmával. Az 1930-as évektől elhanyagolttá vált az épület, bár egészen az 1950-es évekig még laktak benne, majd azt követően szép lassan az enyészeté lett.
Az omladozó torony helyreállítása 2001-ben kezdődött meg FAO támogatással a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kezdeményezésére. A kilátó 2002-ben nyitotta meg kapuit a kirándulók előtt, majd 2017-ben újabb felújításon esett át, amelynek során kiváló minőségű és időtálló vörösfenyőre cserélték a teraszrész elhasználódott faanyagát, majd megújult a torony belseje és környezete is.
Sőt, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. távlati terveiben a kilátó szálláshelyként való megnyitása is szerepel, ha sikerül megoldani az áramellátást és víznyerést.
A Sasbérc-kilátó jelenleg áprilistól októberig tart nyitva, hétvégéken és ünnepnapokon 9-től 17 óráig. Nyitvatartási időben bárki ingyenesen látogathatja előzetes bejelentkezés nélkül. Ettől eltérő időpontban csoportosan, előzetes bejelentkezés után tekinthető meg.
Megközelíthető Buják, Szanda, illetve Bokor irányából aszfaltozott erdészeti magánúton, amelyre a kilátó nyitvatartási idejében bárki felhajthat. Gépjárművel, kerékpárral a 300 méterrel lentebb elhelyezett sorompóig gurulhatunk, ahonnan könnyed sétával érjük el a kilátót, ami a kisgyerekeknek sem megterhelő. Gyalogosan pedig a Bujákról induló 7 kilométer hosszúságú, zöld tölgyfalevél szimbólumot viselő erdészeti tanösvényen jutunk fel a Sasbércre, amely érinti egyebek mellett a Kálvária-hegyet és Buják várát is.
A kilátóból gyönyörű táj tárul elénk a Börzsönytől a Mátráig. Jó időben, az éles szeműek a Tátrát is megpillanthatják. Nem szükséges azonban ilyen messzire tekintenünk, mert a lábunk alatt elterülő Cserhát önmagában életre szóló élményben részesít minket.
Sárik Péter
Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
Vár és barlang
|
A környékre látogató turistáknak ajánljuk a bujáki Glatz Oszkár Galériát, ahol a festőművész több képen is megjeleníti a bujáki népviseletet. Érdemes felkeresni a Bujáki várat is, aminek legidősebb része az öregtorony, amely a tatárjárás után épülhetett. Első okleveles említése 1303-ból származik. A vár a török megszállás alatt háromszor is gazdát cserélt, végül magyar kézre került, de katonai szerepe ezzel lezárult, azóta pusztuló rom. Buják nevezetességeihez tartozik még a Kálvária és a Káponka, illetve a Keselyréten álló, több mint 400 éves védett tölgyfa. Érdemes megtekinteni a 11,5 méter hosszú és 3,7 méter magas Pappenheim-barlangot is, amely a Magyarországon fellelhető kevés homokkő-barlangok egyike. Érdekessége, hogy rétegfelületeket és növényi ősmaradványokat találhatunk benne, az ilyen leletek ugyanis általában mészkőbarlangból kerülnek elő.
