Az északi, hűvösebb klímaövekben, ahol a jávorok is élnek, nagyon kevés a vegetáció számára hozzáférhető nitrogén. A növények a talajból és a levegőből próbálják felvenni a létükhöz szükséges mennyiségű nitrogént, míg az állatok a növényekből fedezik saját szükségleteiket.
A jávorszarvasok azonban segítik az értékes nitrogén visszajutását a növényekhez. A tudósok Minnesotában figyeltek meg egy víz alatt legelő jávorszarvast.
– jelentette a csoport 2017-ben.
youtube://v/BvVjFqgdEiI
Most arra is rájöttek a tudósok, hogy
Minnesota északkeleti részén és a Royale-szigeten végeztek megfigyeléseket – előbbi helyen a populáció visszaszorulóban van. Mindkét helyen jelentős mennyiségű vízinövényt fogyasztottak az hatalmas patások, melyek különösen gazdagok nitrogénben. Minden jávor nagyjából napi 78 grammnyi nitrogént adott le ürülék és vizelet formájában. Ez megfelel két zsák 20 kilós műtrágyának évente – írták a tudósok a Philosophical Transactions of the Royal Society B. című tudományos lapban.
A klímaváltozás következtében azonban Minnesotában gyorsan nő a hőmérséklet, a jávorszarvasok pedig már az állam egy részéről már északabbra húzódtak – vélhetően a hőstressz következtében. Félő, hogy az ikonikus óriás eltűnésével az ökoszisztémák működése veszélybe kerül. A többi szarvasfaj északra húzódva ugyan „pótolhatja” a jávorokat. Ezek viszont nem fogyasztanak vízinövényeket, így veszik át a jávorszarvasok kulcsszerepét, és megszűnik a tápanyagok vándorlása a vizekből a szárazföld felé.
