Ezek a gombák a fák gyökerein élnek, vízzel és ásványi anyagokkal látják el azokat. Éppen ezért ha fontos, hogy milyen állapotban vannak erdeink, a talajfelszín alá is be kell néznünk – mondta Dr. Martin Bidartondo a BBC-nek. Martin a londoni Imperial College természettudományos tanszékénél és a kewi Királyi Botanikus Kerteknél (Royal Botanic Gardens, Kew) dolgozik.
Az egyes fajok által formált gombatestekből tudjuk, hogy évtizedekig és képesek életben maradni a felszín alatt, és több négyzetméternyi területet is benőnek.
Ezek a gombák mikorrhiza fonalakkal kapcsolódnak a fákhoz, és a kész tápanyagért cserébe olyan talajból felvett ásványi anyagokat szolgáltatnak, mint a nitrogén, foszfor és a kálium.
A kutatás 13 ezer minta 40 ezer gyökerét vizsgálta meg, melyeket 137 különböző erdőből gyűjtöttek Európában, 10 éven keresztül.
A fáknak szükségük van a gombák által szolgáltatott ásványi anyagokra és vízre. Ezért ha a szennyezések hatással vannak a gombákra, akkora az hatással van a fák egészségére és növekedésére is.
A fák alultápláltságának jelei már megmutatkoznak egész Európában elszíneződött, vagy hiányzó levelek formájában.
„A tanulmány egyik legfontosabb felfedezése, hogy az Európában megállapított szennyezési határétékek túl magasak” – mondta Bidartondo.
„Észak Amerikában jóval alacsonyabbak, és most már bizonyítékunk van rá, hogy Európában is hasonló határértékeknek kellene lenni. Például az európai nitrogén határértéket felére kéne csökkenteni. Az európai fák nem tűrik jobban a szennyezést, mint az észak-amerikaiak – csupán a szimbióta gombáik szenvednek jobban.”
A tanulmányban bükk, tölgy, és fenyőerdőket is vizsgáltak Európa szerte.
A fő probléma az, hogy a gombafélék kevés figyelmet kapnak a természetvédelmi irányelvekben, így nehéz megállapítani, hogy melyik fajaik ritkák, vagy vannak visszaszorulóban.
