Białowieża a legjobban megőrzött maradványa annak az őserdőnek, mely valaha az európai alföldeket borították. A Lengyelország és Fehéroroszország között fekvő, 1500 négyzetkilométer kiterjedésű erdő évszázados fákkal és óriási állatsereglettel büszkélkedhet, melyek sehol máshol nincsenek jelen. Találkozhatunk itt farkasokkal, hiúzokkal, bölényekkel, rengeteg madár-, rovar- és gombafajjal.
Az erdészek és a környezetvédők már évtizedek óta vitáznak a területen. Az ökológusok szerint hagyni kéne, hogy a természetes folyamatok érvényesüljenek, míg az erdészek szerint szükséges beavatkozni, hogy egyes kártevők terjedését megakadályozzák, illetve hogy fenntartsanak bizonyos élőhelyeket.Az utolsó harc akkor indult, amikor az aszály sújtotta, legyengült fákat megtámadták a betűző szúk (Ips typographus) 2012-ben. Az erdészet megkezdte a fák kitermelést, hogy megállítsák a kártevő terjedését, azonban a biológusok szerint ez a próbálkozás eleve bukásra volt ítélve.
A fakitermelés ugyanis nagyobb károkat okoz, mint maga a szú.
2016 márciusában Jan Szyszko akkori környezetvédelmi miniszter megháromszorozta a kitermelés mértékét a három terület egyikén, melyek a Forest Service fennhatósága alatt álltak. Ez látszólag a szú megállítása ellen irányult. Környezet és természetvédő csoportok azonban gazdasági okokat sejtettek a háttérben, és nyomásukra az Európai Bizottság beperelte Lengyelországot. Tavaly nyáron az Európai Bíróság ideiglenesen felfüggesztette a fakitermelést, azonban engedélyezte azoknak a fáknak a kivágását, melyek veszélyt jelentenek a kirándulókra.
Egy április 17-én kiadott szabályzat szerint a bíróság kimondta, hogy a minisztérium nem megfelelően mérte fel a lehetséges következményeit a fakitermelés mennyiségének növelésének, az erdészet pedig hibázott, amikor 100 évesnél idősebb fákat vágott ki és eltávolította a holt faanyagot a területről. Ez utóbbi ugyanis élőhelyet kínál számos kihalással veszélyeztetett rovarfajnak, illetve számos bagolyfaj fészkelőhelye. Emellett a fakitermelésnek nem lett volna szabad a fészkelési időszakban történnie.
A bíróság nem fogadta el, hogy a fakivágást a szúfertőzés indokolta volna.
Szyszko januárban elvesztette az állását, amikor a kormány átalakította a kabinetet. Utódja, Henryk Kowalczyk azt nyilatkozta, hogy
Egy lengyel rádiónak azt mondta: összehív egy szakértőkből álló bizottságot, hogy hosszú távú tervet készítsenek az erdő kezelésére. A cél, hogy kompromisszumot találjanak az erdészeti kezelések és az emberi beavatkozás nélküli védelem között.
A varsói ClientEarth ügyvédje, Agata Szafraniuk szerint a kompromisszumok ideje lejárt. „Itt az ideje, hogy egy hosszú távú megoldást találjunk. Véleményünk szerint ez egy kiterjesztett nemzeti park.” Szafraniuk elmondta, hogy a szabályozás túl fog lépni Białowieżán, és az erdészeti intézkedések magasabb szintre kerülnek. „Ez egy óriási változás az egész lengyel erdőgazdálkodás terén” nyilatkozta.
Eközben Chylarecki attól fél, hogy a kitermelés folytatódni fog Białowieżában. Ugyan az Erdészeti Szolgálat kimerítette a 2016-ban megállapított fakivágási kvótát, szerinte további engedélyeket fog kérni a minisztériumtól, mielőtt belekezdhetne a következő erdőkezelési tervbe, ami 2022-ben indul.
Andrzej Bobiec, a lengyel Rzeszów Egyetem ökológusa vegyes érzelmeket táplál a döntéssel szemben. Örül neki, hogy a fakivágást megállították, de megjegyzi, hogy az újratelepítésről nem esik szó a dokumentumban. Erre megoldást kínálhat az Európai Parlament által most elfogadott két jogszabály.
A csupasz, nyílt talajt beültetni azonban az erdő szempontjából nem előnyös, mivel az ültetvény előbb-utóbb egy ipari fatermelő állomány képét fogja mutatni, és kevés élőhelyet nyújt majd más élőlényeknek.
