SZALAMANDRÁK ÉS GŐTÉK
A farkos kétéltűek többnyire rejtőzködő, s leginkább éjjel aktív állatok, valamint a békákkal ellentétben hangadással sem vonják magukra a figyelmet, ezért kevéssé ismertek az erdőt-mezőt járók körében.
Oldal 8/8
A farkos kétéltűek többnyire rejtőzködő, s leginkább éjjel aktív állatok, valamint a békákkal ellentétben hangadással sem vonják magukra a figyelmet, ezért kevéssé ismertek az erdőt-mezőt járók körében.
A dám az ókor óta nagy becsben tartott kultikus vad. Már az Asszír Birodalom idejéből maradtak ránk képzőművészeti alkotások, régészeti leletek, melyek e különösen szép vadfaj időn átívelő fontosságát mutatják. A dám jellegzetesen pöttyös, kikészített bőre szent, isteni jelkép volt az ókori világbirodalom területén.
Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.
Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.
A fácán hazánkban a zárt erdőségek kivételével szinte mindenhol előfordul, bár országrészenként nagyon eltér az állománysűrűsége. Kirándulásaink során szinte természetesnek vesszük a színpompás kakasok és a lényegesen szerényebb, jól rejtő színű tyúkok jelenlétét. Nem is gondolunk arra, hogy ezen madarak ősei még a római korban emberi segédlettel érkeztek a Kárpát-medencébe.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Maros Sándor, a Kanizsa TV nyugalmazott igazgatójának képét mutatjuk be. Általános iskolás korában fizika tanára segítségével sajátította el a képkészítés mágiáját. Már szinte felnőttként kanyarodott „vissza” az általa kifejezőbbnek hitt állóképek világába. Főleg madárfotókat készít.
A világon ma élő 313 teknősfaj közül a mocsári teknős elterjedési területe az egyik legnagyobb, példányai Európa nagy részén éppúgy megtalálhatók, mint Ázsia nyugati területein, sőt még Észak-Afrikában is előfordulnak. Már több millió éve népesíti be Földünket ez a jó alkalmazkodó képességgel megáldott hüllő, de a 21. század embere alkotta világban számuk csökken.
Hazánk rengetegeinek talán legközkedveltebb lakója a vörös mókus, mely gyakorta feltűnik parkokban, kertekben is. Kecses külsejüket, légtornászt meghazudtoló mozgásukat látva gyermekkorunk kedvenc dalai, meséi is eszünkbe jutnak. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a mókus intelligenciája a patkányokéval vetekszik, a rágcsálók Einsteinjének is mondhatnánk.