
DOMB- ÉS SÍKVIDÉK ÖSSZEFONÓDÁSÁBAN
A Vérteserdő Zrt. Síkvidéki Erdészeti Igazgatósága a Dunántúli-középhegység és a Kisalföld találkozásánál gazdálkodik rendkívül változatos termőhelyeken.
Oldal 1/8
A Vérteserdő Zrt. Síkvidéki Erdészeti Igazgatósága a Dunántúli-középhegység és a Kisalföld találkozásánál gazdálkodik rendkívül változatos termőhelyeken.
Monumentális megjelenésével, templomot betöltő gazdag hangzásával, páratlan szépségével évszázadok óta lenyűgözi hallgatóit a hangszerek királynője – ahogy Mozart nevezte.
A régóta rendszeresen sportolóknak és a mozgást most kezdőknek is érdemes kipróbálniuk az erdei tornapályát a nagykanizsai Csónakázó-tó partján fekvő Alsóerdőn, nem messze a Nagykanizsai Kilátótól.
Rendkívül fontos a mirigyes bálványfa elleni védekezés, mivel ez a gyorsan terjedő fafaj a természeti környezetre, az erdő- és mezőgazdálkodásra egyaránt káros hatással van.
A dámszarvasról vált világhírűvé, de számtalan építészeti emléket és természeti érdekességet is rejt magában az Alföld egyik legnagyobb összefüggő erdeje, a Gúthi-erdő.
Ha az ember kimegy az erdőbe, és megérzi a fák közelségét, megváltozik a lelkülete – ezt vallja Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája.
Kemény fába vágja a fejszéjét, aki az erdész hivatást választja. A három generációt felölelő, somogyi erdőket gondozó Fenyvesi család változatos szakmai életútja jól láttatja az erdészeti tevékenység szépségét és nehézségeit egyaránt.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatósága 43 település határában összesen 12 300 hektár állami tulajdonú erdő kezelője. Az összes terület mintegy tizede része a Natura2000-hálózatnak, mint a Vép és Kenéz határában a Köles-tető.
Balassagyarmat Nógrád vármegye korábbi székhelye, Mikszáth Kálmán Palócországának fővárosa, történelmi érdemei alapján Civitas Fortissima, a legbátrabb város.
Mindig örömmel és kis izgalommal megyek Mátraalmásra, a Gembiczki házaspárhoz. Jólesik újra találkozni a hazai erdészet két doyenjével, és kíváncsian várom, milyen erdei alapanyagokkal készülnek.
Európai viszonylatban a magyar főváros az egy főre jutó zöldfelületet tekintve nagyjából a középmezőnyhöz tartozik. Pedig területének csupán mintegy 10 százalékát borítja erdő.
Szentgál és Bánd települések határában, hatalmas bükkösök árnyékában egy különleges, a sziklaerdőket kedvelő örökzöld fafajt rejt magában az erdő.
Egykor a velemiek fő megélhetési forrása volt, még a lehullott – ahogy ők mondják – rigyáját is nagy becsben tartották, a fa minden részét hasznosították.
A klímaváltozás bolygónk minden élőhelyét érinti, azonban valószínűleg nem egyformán hat a természetes és városi erdők állataira.
Természetkedvelők, erdőjárók időnként felteszik a kérdést: van-e érintetlen, őserdő Magyarországon? A válasz egyszerűnek tűnik, hiszen hazánkban nincs olyan erdő, amelyben még sosem történt emberi beavatkozás.
„A Bükk-hegység szívében, Répáshután élek. A természetfotózás 2011-ben lett az életem része, akkor kezdtem dolgozni az ÉSZAKERDŐ Zrt.-nél, ahol jelenleg a műszaki osztály előadója vagyok. ”