Korábbi kezdeményezésére gyermekotthonok újultak meg erdészeti társaságokkal együttműködésben. Miért tartja fontosnak ezt a területet?
– A gyermekek jogainak védelmével mindig is kiemelt figyelemmel foglalkoztam, hiszen a gyermekek, különösen az állami gondoskodásban élők jogai nem egy esetben láthatatlanul is sérülhetnek. Az ő esetükben az élhető, biztonságos, szeretetteljes környezet nem pusztán jó körülmény, hanem a lelki fejlődés, az emberi méltóság és a társadalmi integráció alapja.
Az állami erdészetekkel és a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságával való együttműködés során megvalósult otthonfelújítások túlmutatnak a fizikai tér átalakításán. Ezek a programok szemléletet is formálnak: az élő természet közelsége, az erdő megtapasztalása, a növények gondozása, vagy akár egy kirándulás ereje alapvető élménnyé válhat a gyerekek számára. Ezért ezek a kezdeményezések számomra nemcsak eseti projektek voltak, hanem a gyermekek iránti felelősségvállalás és az alapjogi meg közelítés gyakorlati megnyilvánulásai.

Mit tekint legfontosabb küldetésének alkotmánybírói szolgálata kezdetén?
– Alapvető jogok biztosaként végzett munkám során megtanultam, hogy az eljárások mögött mindig emberek, sorsok állnak. A jog nem pusztán absztrakció, hanem nagyon is valóságos élethelyzetekre adott válasz, az alapjogvédelmi munka soha nem válhat csupán technikai jellegű, jogértelmezési rutinná. Kiemelten fontos a morális felelősség, a közbizalom, és a társadalmi szolidaritás szolgálata.
Az Alkotmánybíróság tagjaként is az egyik legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy a munkám során mindig figyelembe vegyem a jog mögött álló emberi sorsokat és társadalmi viszonyokat. A természet védelme, a környezeti igazságosság, a gyermekek és a jövő generációk jogai, ezek számomra nem különálló ügyek, hanem egy közös alkotmányos világkép részei.

Az egészséges környezethez való jog és az emberi méltóság védelme nem lehetnek egymástól független elvek. Akkor tudjuk valóban érvényesíteni az alkotmányos jogokat, ha az ember és a természet közötti kapcsolatot nem kizárólagosan gazdasági vagy szabályozási kérdésként kezeljük, hanem erkölcsi és közösségi ügyként is. Az Alkotmánybíróság szerepe ebben az, hogy biztosítsa, a jogalkotás során ez az értékrend soha ne szoruljon háttérbe.
Hiszem, hogy egy olyan országban, ahol egyszerre fontos a gyermekek mosolya, erdeink állapota és a levegő tisztasága, ott az alkotmányosság nem csupán formális keret, hanem élő valóság.
Fotók: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Oldalak: 12




