Búcsúztatására június 24-én, Tarján település temetőjében került sor. Kiadónk osztozik az elhunyt szeretteinek, barátainak gyászában. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet saját halottjának tekinti. Kiadónk a Védegylet által közreadott nekrológot kiegészítve teszi közé.
1973 óta vadászott. Dolgozott vadtenyésztési felügyelőként, 1976-tól csaknem két évtizedig a MAVOSZ Bugyi Vadgazdaságát vezette. Ezután egy évig a MAVAD munkatársa volt, majd 1999-től nyugdíjba vonulásáig a Védegylet főmunkatársa, az Országos Magyar Vadászkamara központjában felmerülő feladatokat is ellátva. Időről időre közreműködött a Nimród Vadászújság szerkesztőségének munkájában is.
Fotó: OMVV
Bár Henrik 2013-ban nyugdíjba vonult, haláláig rendkívül aktív maradt. A vadgazdálkodás és az ágazati érdekképviselet iránti elkötelezettsége, hivatástudata rendíthetetlen volt, így rendszeresen vetett fel újszerű ötleteket, kiváló szakmai kapcsolatteremtő képessége, kezdeményezőkészsége révén számos területen segítette a Védegylet munkáját is.
De szívügyének tekintette az oktatást, a fiatalok és a kezdő vadászok útjának egyengetését, A Mi Erdőnk szerkesztőségében dolgozó kollégánk is ezen szerencsés fiatalok közé tartozott. Vezette a Védegylet vadászvizsgára felkészítő tanfolyamát, számos kapcsolódó egyeztetésnek volt tevékeny résztvevője, jelentős részben az ő munkájának eredménye a sportvadászképzés jelenlegi rendszerének kidolgozása. Felelőse volt a középfokú vadgazdálkodási képzést folytató tanintézmények közt a COVID járványig évente megrendezett Országos Ifjúsági Vadászvetélkedőnek.
Évtizedeken keresztül aktívan segítette a FeHoVa szervezését, több esztendőn át szervezte és vezette a színpadi műsorokat. Oroszlánrészt vállalt a szarvasbőgő versenyek hazai meghonosításában. Az elmúlt években a drónos őzgidamentés német és osztrák gyakorlatát igyekezett megismertetni hazánk vadgazdálkodási szakembereivel is, több tematikus esemény szervezésében is közreműködött, alapító tagja volt a Védegylet 2024 őszén alakult drónos szakbizottságának. Nem utolsósorban önszántából, a hazai erdészetek munkáinak minél szélesebb körű megismertetése jegyében, a szó legnemesebb értelemben A Mi Erdőnk kolportázsa volt, több, a vadászatot, természetet, erdőt szerető ismerősének, barátjának újságolta, láttatta az épp frissen megjelenő magazinunk legújabb lapszámát. Emellett számos, a lap hasábjain bemutatott nyugalmazott erdész-vadász szakemberrel az ő közbenjárásával készíthettük interjút.
Török Henrik több évtizedes, a magyar vadgazdálkodásért és vadászatért végzett munkáját 2013-ban az érdekképviseletek legmagasabb kitüntetésével, a Vadászkamara Aranyérmével ismerték el, 2014-ben pedig a Magyar Ezüst Érdemkereszt állami kitüntetést kapta. Ugyanabban az évben a Vadászati Kulturális Egyesület Hubertus Kereszt arany, majd később gyémánt fokozatát is átvehette. Ezeken felül pályája során odaítélték neki a Védegylet Nimród Vadászérmét és Magyar Vadászatért Érdemérmét, valamint a szlovák vadászati érdekképviseletek legmagasabb kitüntetését, a Szent Hubertus Érdemérmet is.
Örökké jó kedélye, korát meghazudtoló szellemi frissessége, megfontolt optimizmusa, tenni akarása, humora, visszafogott, mégis határozott jelleme ugyanannyira fog hiányozni mindnyájunknak, mint kérlelhetetlen szakmaisága és megbízhatósága.
