Egy friss tanulmány szerint az elmúlt két évtizedben 38 százalékkal zöldebbé vált a Thár-sivatag. Ennek kettős oka van: egyrészt a klímaváltozás megváltoztatta a csapadék mennyiségét, másrészt egyre több ember költözött ide. Az emberek átalakították a tájat: városokat hoztak létre és mezőgazdasági területeket, ezzel zöldítve a kopár térséget. A klímaváltozás következtében pedig erősödik a monszun-jelenség, ami miatt több csapadék hullik.
A Thár-sivatag, melyet Nagy Indiai Sivatagnak is neveznek, 200 ezer négyzetkilométeren terül el India északnyugati, és Pakisztán délkeleti részén.
A mezőgazdaságnak köszönhetően is zöldül a sivatag
Fotó: Bishnu Sarangi, Pixabay
„A megnövekedett víz- és energiaellátás a mezőgazdasági és városi területek terjeszkedéséhez vezetett, ami a terméshozamok jelentős növekedésével járt a régióban” – mondta a tanulmány társszerzője, Vimal Mishra, a gandhinagari Indiai Technológiai Intézet építészmérnöke a Live Science-nek küldött e-mailben. „Nincs még egy olyan sivatag a világon, ahol az elmúlt időszakban az urbanizáció, a mezőgazdaság és a csapadékmennyiség növekedése tapasztalható lett volna” – tette hozzá.
Az április elején a Cell Reports Sustainability folyóiratban közzétett tanulmány 2001 és 2023 közötti műholdas adatokat elemzett. Mishra és csapata ez alapján mutatta ki, hogy átlagosan 38 százalékkal zöldebb lett ennyi idő alatt a sivatag, jóval több növényzet látszik a felvételeken.
A fenntarthatóság és az őshonos élővilág védelme is fontos a Thár-sivatagban
Hogy kiderítsék, mi történt, a kutatók utána néztek a Thár-sivatagban élő népesség növekedésének, az öntözési struktúra változásának, valamint a klímamodelleket is számításba vették.
A szerzők szerint a területen folyó fenntartható vízgazdálkodás hozzájárulhat ahhoz, hogy fenntartsa a növekvő népességet. Azonban a melegedő hőmérsékletek 16 millió sivatagban élő embert veszélyeztetnek, és ha túlhasználják a talajvizet, azzal megcsappanhatnak a készletek.
Egyensúlyt kell találni a fejlesztések és a hagyományos, nomád állattartáshoz alkalmazkodott sivatagi élővilág között
Fotó: Volker Glätsch, Pixabay
Éppen ezért rendkívül fontos a jól tervezett vízhasználat. Ehhez hozzátartozik, hogy szárazságtűrő növényeket termesszenek, melyek bírják a hőséget valamint a megújuló energiaforrások használata is kritikus fontosságú ahhoz, hogy a Thár-sivatag még sokáig lakható legyen.
A klímamodellek alapján a több csapadék extrém időjárási események során is lehullhat, mely villámárvizet okozva elmoshatja az emberek otthonait is. Azonban ha alkalmazkodnak ehhez, és megfelelően bánnak a lehulló csapadékkal, akkor még nagyobb terület zöldülhet ki a sivatagban.
Ez a változás pedig növelheti az élelmiszerbiztonságot a területen, de emellett veszélyeztetheti a sivataghoz alkalmazkodott őshonos élővilágot. Ezért a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a sivatagi környezet megőrzését is szem előtt kell tartani, amikor a terület fejlesztését megtervezik.
