Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályvezetője előadásában részletezte az Országos Vadgazdálkodási Tanács (OVT) hatását a jogszabályi változásokra. Ezek közül megemlítette a vadaskerti vadtartás szabályozásának rendezését, miszerint a vad a vadaskert vadászatra jogosultjának a tulajdona.
Illusztráció
Fotó: MMG archív
Érintette továbbá az üzemtervekkel kapcsolatos változásokat, valamint a tavalyi év folyamán hatályba lépő, a vadászlőfegyverek használatának és lőszerek tárolásának szabályait egyszerűsítő jogszabályváltozásokat. Új rendelkezésként bevezetésre került a vadászterületen nemkívánatos vad kifejezése is (olyan nagyvadfajok, amelyek függetlenül attól, hogy az éves üzemterv mit tartalmaz az elejtésre vonatkozóan, szigorúan vadászati idényben, mennyiségi korlátozás nélkül terítékre hozhatók), illetve megemelték a vadgazdálkodásban tevékenykedő szakszemélyzetet megillető lődíj mértékét, amivel a hivatásos vadászok anyagi megbecsültsége javult.
Kiemelte továbbá a trófeabírálati díj rendezését, a vadászati idények átgondolását, az éjjellátó célzóeszközök és a hangtompítók használatát, továbbá a drónnal történő vadállománybecslés kérdését, amelyekkel a vadgazdálkodás gyakorlatának könnyítése, észszerűsítése volt a céljuk. Az OVT további tavalyi eredményei közé tartozik a tartós telepítésű kerítés engedélyezési eljárásának a szigorítása, ezzel összhangban a vadászati hatóság mérlegelési jogkörének kiszélesítése a kerítések engedélyeztetési eljárása során. Ennek eredményeképpen, ha a föld használója a tartós kerítéssel védett földterületre a vadászatra jogosultnak vadkárelhárítás céljából nem biztosít bejutási lehetőséget, abban az esetben vadkárigényt a vadászatra jogosulttal szemben nem érvényesíthet. Az idei évre vonatkozó feladatok közül megemlítette,
A hullajtott agancs gyűjtésének és ellenőrzésének szigorítása szintén az OVT asztalán hever, valamint a vadászati hatóságtól is fokozott ellenőrzést vár el a tanács testülete.
Fotó: Pixabay
A Nébih elnöke, dr. Nemes Imre a hazánkban megjelenő állatjárványok aktuális helyzetét ismertette. Az afrikai sertéspestis (ASP) kapcsán elmondta, a legfrissebb észlelések szerint Nógrád vármegye nyugati és Pest vármegye északi csücskében alakult ki egy nagyobb gócpont, miként Pest vármegye nyugati és Komárom-Esztergom vármegye keleti oldalának találkozásánál, de Hajdú-Bihar vármegye nyugati és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye déli határán is találni nagyobb gócot. Ami még sajnálatos, Heves vármegyében újabb kitörési pontot regisztráltak.
A madárinfluenza Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyék víziszárnyast tartó telepein jelent meg elsősorban, és 2024 őszétől mintegy 4 millió madarat kellet leölni a járványkitörések miatt, ez nemhogy hosszú, de rövid távon is fenntarthatatlan, különösen a kártérítési kifizetések vonatkozásában.
Oldalak: 12
