Hrabovszki János szerint a probléma 2022 nyarán kezdődött, amikor a súlyos aszály következtében az összes gida elpusztult. A suták nem tudták felnevelni a kicsinyeiket, és mivel évente csak egy-két gidát képesek felnevelni, az állomány regenerálódása lassú. Az idei megfigyelések is azt mutatják, hogy egy év alatti gida nincs a lelőtt egyedek között.
A helyzetet tovább nehezítette egy 2023-as mezei pocok invázió, amely után felmerült, hogy a rágcsálók ellen használt irtószer vagy a folyékony műtrágya növekvő használata okozhatott mérgezést az őzeknél – ez azonban később kizárásra került.
Illusztráció
Fotó: Kurt Bouda, Pixabay
A vadászkamarai elnök hozzátette, hogy az őzek természetes ellensége, a sakálok száma az utóbbi időben erősen megnőtt. Bár pontos adatok nincsenek, a korábbi évi 200 kilőtt sakál helyett tavaly már több mint 800-at ejtettek el.
A vadállatok pusztulását laborvizsgálatokkal is vizsgálják, amelyek paraziták által okozott emésztőszervi betegséget azonosítottak – a probléma pontos oka azonban még nem ismert.
A vadászok ezért önkéntes korlátozásokat vezettek be: míg korábban évente 4000-4200 őzbakot lőttek ki, ez a szám ma már kevesebb mint háromezer. A suták esetében a kilövési tervet szintén csökkentették: a korábbi 250 helyett ma csak mintegy száz őzsutát ejtenek el.
Az önkorlátozás hatással van a vadászturizmusra is, amely jelentős bevételt jelent a térségnek, különösen a külföldi vadászok számára, akik őzbakokra vadásznak.
Hrabovszki János megemlítette, hogy az őz mintegy 70 éve jelent meg Békés vármegye erdeiben, előtte egyáltalán nem volt jelen a térségben. „Különleges jelenség lenne, ha most a természet szabályozná vissza magát” – tette hozzá.
