Hírek

Van egy virág, amit egerek poroznak be

Ausztrália őshonos növényei, a próteafélék kifejezetten madarakhoz és nektárevő erszényesekhez alkalmazkodtak. Hogy ezek a nagyobb méretű beporzók biztosan elvégezzék a feladatukat, a növények nagy mennyiségű nektárt termelnek jutalomképpen.

A La Trobe Egyetem kutatói kameracsapdák segítségével kutatták az ausztrál próteafélék beporzóit. Az afrikai kontinensen más növények esetében eddig is ismert volt, hogy rágcsálók is részt vesznek a beporzásban, erre azonban Ausztráliában eddig nem volt bizonyíték.

Stanislaw Wawrzyczek, a kutatás vezetője elmondta:

korábban úgy gondolták, hogy Ausztráliában egyedül a mézrablóerszényes vesz részt a beporzásban – egy olyan erszényes emlős, mely csak és kizárólag nektárral és virágporral táplálkozik.
próteafélék madár beporzás

A próteaféléket madarak és emlősök is beporozzák
Fotó:Keith Clarkson, Pixabay

„A legtöbb ember a nagy, fa-méretű próteaféléket ismeri. Ezeknek hatalmas, látványos virágzata van, mely messziről vonzza a madarakat. Azonban Nyugat-Ausztrália fenyéres élőhelyein olyan fajai élnek ennek a családnak, melyek virágai a földfelszínhez közel nyílnak” – idézte a kutatót a Phys.org.

Ezek a virágok igen erős illatúak, így a tudósok feltételezték, hogy jó szaglású beporzó segíti a virágok megtermékenyítését. Azonban ennek bizonyítása már nem volt könnyű feladat. A kutatók egy olyan területen állítottak fel kameracsapdákat, ahol nagy számban élnek próteafélék. Négy olyan fajt kameráztak be, melyeknek virágai igen eltérőek egymástól mind illatban, színben, és a növényen való elhelyezkedésükben.

Az egerek lennének a próteafélék titkos beporzói?

Az eredményeik alapján mind a négy fajt egyformán látogatják a nektárfogyasztó madarak. Az emlősök azonban jobban kedvelték a kevésbé színes, ellenben erős illatú fajokat, melyek virágai közelebb voltak a talajhoz.

Dr. Ryan Phillips-t, a tanulmány társ-szerzőjét is meglepték az eredmények: mézrablóerszényesek, erszényescickányok, és egy ausztrál egérfaj, a Pseudomys albocinereus is látogatta a próteafélék több faját. A legérdekesebb felfedezés még is az volt, hogy

a leggyakoribb látogató az őshonos egérfaj mellett az inváziós háziegér volt. Ez az első tudományos bizonyíték a rágcsáló általi beporzásra Ausztráliában.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy nem véletlen-e az egerek jelenléte. Phillips azonban egyértelműen nyilatkozott: „Nem arról van szó, hogy az egerek valamilyen más élelmet keresve vizsgálták át a virágokat, például rovarok után kutatva – egyértelműen a nektárt nyalogatták belőle.”

Azok után, hogy a próteaféléka beporzásukhoz kifejezetten a madarakat és a nem repülő emlősöket „választották”, felmerül a kérdés: van-e még valamilyen meglepő, rejtett stratégiája a növényeknek, mely felfedezésre vár?

Forrás: Phys.org