Hírek

A Kiskunsági Nemzeti Park

Hazánk egyik legtagoltabb, éppen ezért talán legváltozatosabb nemzeti parkja 1975. január elsején jött létre. Területe meghaladja az ötvenezer hektárt, és kilenc egységből áll.

A rovarok és hüllők világánál gazdagabb és látványosabb a Kiskunság madárvilága, melynek a Kolon-tó ad otthont. Ez az egykori Duna-ágból kialakult édesvizű mocsár fokozottan védett, csak kísérővel látogatható. Élő- és fészkelőhelyet nyújt a nagy kócsagoknak, gémeknek, nyári lúdnak, nádiposzátának, fülemülesitkének, a szárazabb részeken pedig megfigyelhetjük a gyurgyalagokat, a veszélyeztetett szalakótákat, melyek kora szemrevételezéssel is könnyedén megállapítható: a fiatal példányok fakó színűek, az idősebbek pedig ragyogó kék színben pompáznak.

szalakóta

Májusban tér vissza költeni a szalakóta

A szerencsések személyes kedvenceimet, a lappantyúkat is megpillanthatják.

A lappantyú népi elnevezése az esti fecske vagy bagolyfecske, ami éjszakai életmódjára és fürge repülési stílusára is utal.

Igen szépen ír róla Lázár Ervin is az Öregapó madarai című művében. Ilyen fajgazdagság mellett természetesen a ragadozó madarak is megtalálják táplálékukat a Kiskunsági Nemzeti Park területén, többek között megfigyelhető rétisas, kígyászölyv, kékes rétihéja és vándorsólyom is.

A nemzeti park legismertebb egysége a Bugac, amely önmagában 11 488 hektárt ölel fel. Neve hallatán egyből hatalmas kiterjedésű száraz síkság képe rémlik fel előttünk, de a völgyek és gerincek közti szintkülönbségek elérhetik a 20 métert is. A látképet szintén megszakítják az ősborókások, melyeket az utóbbi évtizedekben súlyosan károsítottak az aszály miatt kialakult erdőtüzek. Szorosan a bugaci világhoz kötődnek az ürgék is: ezek a talajlakó rágcsálók hazánkban 1982 óta védettek.

Meg kell még említeni a Kiskunság vizes élőhelyeit, turistaparadicsomait is: az Alsó-Tisza mentén található szikrai és alpári holtág a horgászok és családjaik kedvenc pihenőhelye, évente több tízezren fordulnak meg ott.

A fogási naplókból kiolvasható a kifogott halak fajgazdagsága: csukák, pontyok, keszegek és harcsák is gyakorta horogra akadnak.

A nemzeti parknak a hagyományos természetvédelmi feladatai mellett meghatározó szerepe van az őshonos háziállataink génmegőrzésében, így a magyar szürke szarvasmarha, a bivaly és a mudi pásztorkutyafajta válogatott egyedei is megtekinthetők itt a vezetett túrák során.

Ha kirándulni támad kedvünk, rengeteg túraútvonal és tanösvény közül választhatunk: túzokleső túra Apajpusztán, kontyvirágtúra Tőserdőn, egyhajúvirág- túra Ásotthalmon, sziki barangolások Bábaszéken, virágzópuszta-túra Bugacon, gyöngyvirágos túra a Peszéri-erdőben, csak hogy néhányat említsek a tavaszi programok közül.

Egy biztos: ha ellátogatunk a Kiskunsági Nemzeti Parkba, nem fogunk csalódni, mert itt a változatosság állandó!
Forrás: Kerti Kalendárium