Hírek

A Kiskunsági Nemzeti Park

Hazánk egyik legtagoltabb, éppen ezért talán legváltozatosabb nemzeti parkja 1975. január elsején jött létre. Területe meghaladja az ötvenezer hektárt, és kilenc egységből áll.

A rovarfajok tekintetében is igen gazdag a terület: egyre emelkedik az egyedszáma a rajzfilmfigurához igen hasonlító sisakos sáskának. Úgy tűnik, számára kedvező az éghajlatváltozás.

sisakos sáska

Kedvez a klímaváltozás a sisakos sáska szaporodásának

A Fülöpházi homokbuckák között pedig megfigyelhetjük a szongáriai cselőpókot, Magyarország legnagyobb termetű (kinyújtott lábaival átmérője elérheti a 10 centit is), az emberre sem ártalmatlan pókfaját. Marása a lódarázs csípéséhez hasonlóan kellemetlen.

Említésre méltó még a homoki futrinka, mely az akár 70 °C-ra felhevülő homokfelületeken is megállja a helyét.

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megvédjem a gyilkos poloskát, melyről az interneten tévesen terjedt el, hogy emberre is veszélyes fertőző betegséget terjeszt: a hazánkban honos, rablópoloskák közé tartozó faj emberre nem támad, piszkálni azonban nem javasolt, mert ha védekezésre kényszerül, képes fájdalmasat szúrni a szipókájával. Ez azonban roppant ritkán fordul elő. Említésre méltó még a feltűnő színben pompázó bikapók, amely családjának egyetlen képviselője hazánkban.

bikapók

Feltűnő ragadozó a bikapók

A hüllők és kétéltűek táborát gazdagítja a veszélyeztetett rákosi vipera, melynek életmódbeli érdekessége, hogy nem mindig rak tojást, az utódok gyakran már az anyjukban kikelnek, és a világrajövetelük után azonnal vedlenek.

A barna ásóbéka pedig háborítatlanul vándorolhat itt a téli hibernációra használt szárazabb területek és a vizes, ívóhelynek alkalmas területek között.
Forrás: Kerti Kalendárium