„Azt találtuk, hogy a vérszopó denevérek (Desmodus rotundus) elterjedési területe idővel északabbra tolódott, köszönhetően a már bekövetkezett klímaváltozásnak, ami egybevág a latin-amerikai országokban növekvő számú veszettség esetekkel” – idézte a Phys.org Paige Van de Vuurst-ot, a Virginia Tech Transzlációs Biológiai, Orvostudományi, és az Egészségügyi Végzős Programjának doktoranduszát. Az Ecography című tudományos lapban közölt tanulmány szerint
A hipotézisük szerint a változó évszakok – hőmérsékleti különbségek a leghidegebb és legmelegebb évszakok között – miatt a vérszopó denevérek élettere kibővült, miközben stabilabb, állandóbb időjárású égövet keresnek.
Vérszopó denevér. Fotó: Juan Cruzado Cortés – https://www.inaturalist.org/photos/295368855, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=134572684 CC BY-SA 4.0, Link
Jelenleg Latin-Amerika érzi ennek a hatását, mégpedig a veszettség miatt elhullott haszonállatok révén. Ez pedig aggodalomra ad okot, különösen az USA kiterjedt szarvasmarha ágazatára nézve. Annak érdekében, hogy a jövőben várható eseményekre felkészüljenek, Kolumbiában a Virginia Tech és három helyi egyetem közreműködésével kutatták a denevéreket különböző éghajlati körülmények között, kezdve a párás dzsungelektől egészen az Andok ködös, hideg lankáiig.
Az analízishez az országok összesített veszettség adatait vették alapul, de információk híján nem tudták figyelembe venni az olyan tényezőket, mint helyi antropogén hatások kiterjedtsége. A szarvasmarha állomány sűrűsége, illetve az állattartáshoz köthető területhasználati változások, a biodiverzitás csökkenése mind olyan faktorok, melyek befolyással lehetnek a veszettség háziállatokra illetve emberre való átterjedésére. Minél kevesebb természetes táplálékforrás áll a rendelkezésre, minél nagyobb az állatállomány sűrűsége, és minél töredezettebbek a természetes élőhelyek, annál nagyobb az esélye, hogy a denevérek emberekkel vagy haszonállatokkal találkoznak, és átadják az általuk hordozott veszettség vírusát.
Az Egyesült Államok területén most is jelen van a veszettség, így nem új betegség behurcolásáról van szó, csupán egy újabb hordozó megtelepedéséről. Eddig jellemzően a rovarevő denevérek, a mosómedvék, a bűzös borzok és a rókák voltak az embereket érintő fertőzések fő forrásai.
