A Krüger Nemzeti Park itatóhelyein a tudósok többféle hangot játszottak le, hogy megtudják, hogyan reagálnak rá az ott élő állatok. Az emberi beszéd, melyet felhasználtak egy normál társalgási hangnem volt olyan nyelveken, melyet a környéken élők leggyakrabban használnak.
A kísérlet során a tudósok feljegyezték, hogy egyes állatok, például az elefántok nemhogy nem ijedtek meg, de megkísérelték megtalálni a nagymacskák hangjának forrását is.
A tanulmány eredményeiből arra következtethetünk, hogy az antilopok, zsiráfok, leopárdok, varacskosdisznók és egyéb fajok megtanulták, hogy ez emberrel kontaktusba kerülni igen veszélyes, ezért igyekeznek elkerülni azt. Ez a félelem azonban nem csak a Krüger Nemzeti Parkban van jelen, hanem a világon szinte mindenhol kimutatható: a vadállatok jobban tartanak az embertől, mint bármilyen ragadozótól.
A jelenség nagy kihívás elé állítja a szafari turizmust, amikor is a látogatók maguk riasztják el azokat az állatokat, melyeket szeretnének meglátni. Dr. Liana Zanette, a tanulmány egyik szerzője a BBC-nek elmondta: „A ragadozók vadásznak a prédájukra, ami nyilvánvalóan csökkenti azok számát, azonban egy korábbi tanulmányban már bemutattuk, hogy már a ragadozó által keltett félelem is csökkenti a prédaállatok mennyiségét.”
„Az általunk (emberek) által a vadonélő állatokban keltett keltett félelem mérése, mérséklése és kordában tartása olyan kihívásokat és lehetőségeket rejt magában, amelyeket a természetvédelmi tervezés és a védett területek kezelésének szerves részeként kellene kezelni.”
„Olyan kísérletekben is részt veszünk, amelyekben azt teszteljük, hogy elriaszthatjuk-e az orrszarvúakat az orvvadászat gócpontjaitól” – tette hozzá.
