„Ez természetvédelmi szempontból rendkívül aggasztó” – idézte a Science Marcela Uhart-ot, a Davis-i Kaliforniai Egyetem (UC) vadállatorvosát. „A járványok kitörése akut veszélyt jelenthet ezeknek az endemikus fajoknak a jövőjére nézve.”
Fregattmadár
Eddig csak néhány állatnál mutatták ki a H5N1 vírusát, amelyet a vándormadarak nagy távolságokra is képesek magukkal hurcolni.
A közelgő El Niño jelenség okozta melegebb tengerek még sebezhetőbbé tehetik a fajokat, mivel az őket fenntartó óceánból származó táplálékbőség el fog apadni. A park hatóságai már most korlátozzák a belépést egyes területekre, hogy megakadályozzák a vírus véletlenszerű terjesztését. Emiatt a helyi lakosok aggódnak, hogy ki fog hatni a turizmusra, mely egy fontos ágazat a sziget gazdaságában.
A H5N1 vírus évtizedek óta kering Európában, Afrikában és Ázsiában, és időnként hatalmas veszteségeket okoz a baromfiágazatnak. 2021 végén egy új, különösen agresszív alváltozat jelent meg Észak-Amerikában, és most először tovább terjedt Dél-Amerikába. A Galápagos-szigeteken pedig tudták, hogy csak idő kérdése, hogy megérkezzen a betegség, mutatott rá Gustavo Jiménez, a Charles Darwin Alapítvány vadon élő állatokkal foglalkozó állatorvosa.
A parkőrök és az ecuadori Galápagos Biológiai Biztonsági Ügynökség szakemberei öt tetemet gyűjtöttek be: közülük háromnak a tesztje pozitív lett. „Tudjuk, hogy ez a jéghegy csúcsa” – mondja Jiménez. „Az egész szigetcsoportot figyelik a parkőrök, kutatók és túravezetők.”
A biológusok még nem azonosították, hogy melyik változat fertőzte meg a madarakat. De valószínűleg az új, magas patogenitású 2.3.4.4b változatról van szó – mondta Thijs Kuiken virológus az Erasmus Egyetem Orvosi Központjából. Ez a törzs tombol Dél-Amerikában – mutatott rá Wendy Puryear, a Tufts Egyetem vadon élő állatok virológusa. A gazdáknak több millió fertőzött baromfit kellett elpusztítaniuk, de súlyosan érintette a járvány az oroszlánfókák és a fülesfókák populációit is Peruban, Chilében, Argentínában és Uruguayban.
Oroszlánfókák
A vírus valószínűleg egy vándormadárral érkezett a Galápagos-szigetekre, vagy az ott élő tengeri madarak hurcolhatták be, amikor a szárazföldhöz közel táplálkozva fertőzött társaikkal érintkeztek, mondta Ralph Vanstreels, a UC Davis vízimadárszakértője. Megjegyzi, hogy
A szakembereknek kevés lehetőségük van a H5N1 terjedésének lassítására. Puryear szerint a tetemek gyors eltávolítása úgy tűnik, segített megakadályozni újabb járványok kitörését máshol. És mivel a vírus a cipőkre „ragadva” is terjedhet, a park hatóságai már lezárták a turisták elől a Genovesa és a San Cristóbal szigeteken található területeket, ahol elhullott madarakat találtak. Az Española-szigeten két fontos költő kolóniát is elzártak a turisták elől, annak ellenére, hogy ott egyetlen madár sem bizonyult fertőzöttnek. Jiménez úgy véli, hogy a látogatókat ideiglenesen más kulcsfontosságú költőhelyekről is ki kellene tiltani.
A kolóniákat tanulmányozó kutatók is óvintézkedéseket tesznek, többek között távol tartják magukat a madaraktól. A park és a biológiai biztonságért felelős tisztviselők találkozni fognak az egyetemekkel és másokkal, hogy összehangolják a megfigyelési és kutatási erőfeszítéseket. A Kaliforniai Tudományos Akadémia megpróbálja kitalálni, hogy a helyzet hogyan befolyásolja a Floreana-szigetre novemberre tervezett expedíciót.
Továbbra is aggodalomra ad okot, hogy a vírusra fogékony fajokról, mint a sirályok, átjut a betegség a kevésbé érzékeny fajokra. Charles Darwin híres 18 galápagosi pintyfaja például szoros kapcsolatban él nagy tengeri madárkolóniákkal.
Piroslábú szula
– mondja Kuiken. A kihalás kockázata nagyobb az olyan fajok esetében, amelyek csak egy helyen fordulnak elő, mint például a galápagosi lávasirály – a világ legritkább sirálya, mindössze 300 költőpárral. A galápagosi pingvin szintén csak a szigeteken fordul elő, de rokona a Humboldt-pingvinnek, amelynek populációi a dél-amerikai H5N1 miatt hatalmas veszteségeket szenvedett.
A közelgő El Niño esemény tovább növeli az aggodalmakat. Az El Niño gyakran megzavarja a pingvinek, kormoránok és oroszlánfókák táplálékaként szolgáló halak, tintahalak és más zsákmányállatok populációit, és az éhezés gyengítheti az immunrendszert, amitől az állatok fogékonyabbá válnak a betegségekre. Szerencsére ez az El Niño az előrejelzések szerint nem lesz különösen súlyos, emellett pedig a pingvin- és kormoránpopulációk jó állapotban vannak 3 év La Niña időjárási minta után, amely bőséges zsákmányt hozott.
Uhart szerint a járvánnyal küzdő fajokat sújtó stressz csökkentése érdekében a szakembereknek további természetvédelmi célú lépéseket kell tenniük, például a halászat járulékos fogásainak csökkentésével és a szabályozatlan turizmus megakadályozásával.
Jaime Chaves, a San Franciscó-i Állami Egyetem evolúcióbiológusa, aki több mint egy évtizede tanulmányozza a Galápagos-szigetek madarait, kutatásokat tervezve küzd meg aggodalmaival. A Galápagos-szigetek mindig is az evolúció laboratóriuma volt, és szeretné nyomon követni, hogyan fejlődik ott a vírus is. Rámutatott, hogy „az evolúció ebben az új környezetben ismét a maga útját járja”.
Rövid távon azonban ez nem sok vigaszt jelent.
