Jelenleg is tűzgyújtási tilalom van az ország egész területén, a korábbi kánikula miatt. Az ilyen intézkedéseket mindaddig fenntartják, amíg annyi csapadék nem esik, illetve a hőmérséklet annyit csökken, hogy ne legyen már ennyire jelentős a tűz terjedésének a veszélye.

Így működik a tűzgyújtási tilalom

A szabad téren esetlegesen bekövetkező tűzesetek kockázatának növekedésekor az erdőgazdálkodásért felelős miniszter a fokozott tűzveszély időszakára tűzgyújtási tilalmat állapít meg, és hirdet ki a katasztrófavédelem központi szervével (BM OKF)egyeztetve.
A tűzgyújtási tilalom hossza függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. A tűzgyújtási tilalomról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága (NÉBIH EI) a hivatalos honlapján is tájékozódhat a lakosság, valamint a www.erdotuz.hu-n térképet is közzétesznek erről. A tűzgyújtási tilalmat a közzétételtől a visszavonásig kell figyelembe venni és ezt naponta felülvizsgálják.

Lehet országos, vagy helyi

Idén augusztusban is – szinte már menetrendszerűen- a kánikula következtében minden fás, és száraz növényekkel is borított területen megnőtt a tűz kialakulásának kockázata. A kiszáradt biomasszán akár egy kisebb szél is gyors tűzterjedést okozhat, és az eredetileg felszíni tüzek könnyen 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé fejlődhetnek.
Jelenleg augusztus 26. óta tilos tüzet gyújtani a magyarországi erdőkben, a vasutak és közutak menti fásításokban, valamint a kijelölt tűzrakóhelyeken is érvényes a tiltás.
A parlag- és gazégetés sem engedélyezett a fokozottan tűzveszélyes időszakban. Azonban nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása az erdőkben, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.A kertekre is vonatkozik…

Kertekre is vonatkozik

Egyébként is tilos a kertekben égetni avart, szemetet, kivéve ha a helyi önkormányzat erről máshogy rendelkezik. Tilos tüzet gyújtani az erdők, fásítások 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon is. Aki ilyen helyen lakik, ő grillezni sem grillezhet otthon a kertben. Egyéb esetekben e védőtávolságokon túl a kertekben szabad a grillezés.

A magyar erdőtüzek kisebbek, de egyre gyakoribbak

Magyarországon nem fordulnak elő a trópusi és boreális régiókkal összehasonlítható nagy kiterjedésű kontrollálatlan vegetációtüzek. Ennek ellenére a tavaszi és nyári időszakban szinte napi rendszerességgel adnak hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről. Az erdei tüzek során nem csak a faállomány, hanem a teljes erdei életközösség veszélyeztetett. A tűz pusztítását követően az erdei ökoszisztéma csak hosszú idő alatt képes regenerálódni.

Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők.

A hazai erdőkben a felszíni tüzek a jellemzőek, mikor is az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek. A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben. A tűz típusát tekintve hazánkban a talajfelszín alatti tüzek nem jelentősek, bár – a helyenként jelentős vastagságot elérő tőzegréteg időnkénti meggyulladása miatt nem is teljesen ismeretlenek, olvasható a www.erdotuz.hu oldalon.

Hazai erdőtüzek, számokban…

-Átlagos leégett terület egy-egy tűzesetkor: 2 – 5 haű
-Tűz mérete: 1 ha alatti 50-60%, 1-10 ha közötti 30%
-Tűz oka: gondatlanság, hanyagság, ritkán gyújtogatás
-Tüzek 95%-a felszíni tűz
-Tüzek közel 50 %-a tavasszal, a kilombosodás előtt keletkezik
-Tüzek döntő hányada mezőgazdasági tevékenységgel összefügg
-Tűzgyújtási tilalom idején keletkezett a tüzek több, mint 50% -a az elmúlt években
-Hétvégén és munkaszüneti napokon történik a tűzesetek 40%-a,
-Tűzesetek átlagos távolsága a lakott területektől 1,5 km
-A tavaszi tüzek ritkán érintenek egybefüggő erdőtömböket, a nyári tűzszezonban azonban gyakrabban alakulnak nagy intenzitással égő koronatüzek főként az alföldi fenyvesekben.
-Tüzek száma, a tűzveszélyes időszakok éven belüli térbeli és időbeli eloszlása erősen függ az időjárási és a gazdálkodási viszonyoktól, valamint a szociológiai helyzettől. Pl. a Heves-Borsodi dombságban kb. hatszor akkora a tűzzel érintett erdőterület mérete, mint amennyi a táj erdősültsége alapján várható!