Három egyetem közreműködésével készült az a tanulmány, mely ezt az időszakot vizsgálja. A Bristoli, Göttingeni és Exeteri Egyetemek közösen figyelték meg Cipruson a citrus-féléket termelő gazdaságokban élő rovarevő denevérek populációit. Az eredmény meglepő volt:
az épp átmeneti időszakban lévő gazdaságokban a vizsgált négy fajból háromnak kisebb volt az aktivitása, mint a hagyományosan kezelt ültetvényeken
– számol be a kutatásról a Phys.org.
Azonban a már organikus gazdálkodásra átállt és bejáratott ültetvényeken növekedett ez az aktivitás – ami arra utal, hogy kis késéssel valósul meg a leggyakoribb denevérfajok esetében az aktivitás növekedése.
„Nagyon meglepődtünk az eredményeinken – azt vártuk, hogy az organikus termelésre való átállás már az elejétől pozitív hatással lesz” – mondta Penelope Fialas az Exeteri Egyetemről.
A talajnak és az ökoszisztémának időre van szüksége ahhoz, hogy regenerálódjon.”
Fialas azt is hozzátette, hogy ez alapján óvatosan kell kezelni az organikus termelésre való átállást, hogy minimalizálják a biodiverzitásra gyakorolt átmeneti negatív hatásokat.
„Például a szomszédos gazdaságoknak kerülni kell az egyidejű átállást, hogy a vadvilág megtalálja a megfelelő alternatív élőhelyeket a közelben, míg a farmok egyesével változtatnak a gyakorlataikon.”
Gareth Jones a Bristoli Egyetemről hozzátette: „Már régóta tudjuk, hogy az organikus gazdaságokban magasabb a biodiverzitás, mint a hozzájuk egyébként hasonló profilú hagyományos gazdaságoknál.
A biogazdálkodásra átállás időszakát eddig keveset tanulmányozták, és annak megállapítása, hogy a negatív hatások vajon a többi állat és növényfaj esetében is megjelennek-e, egy érdekes jövőbeni kutatás témája lehet.”
A kutatás során 22 citrus ültetvény-páron vizsgálták a denevérek aktivitását, ahol a minősített biogazdaságokat hagyományos nagyüzemi módon műveltekkel, illetve az éppen technológiai váltásban lévőket a hagyományos nagyüzemi módon műveltekkel hasonlították össze.
A négy denevérfaj, melyet vizsgáltak a fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii), az alpesi denevér (Hypsugo savii), a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii), és a közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus).
Az eredmények a következők voltak:
- Az alpesi denevérek aktivitása háromszor, míg a fehérszélű törpedenevéreké és a hosszúszárnyú denevéreké kétszer alacsonyabb volt az organikus átállás alatt álló gazdaságokban, mint a hagyományosakban.
- A fehérszélű törpedenevérek aktivitása kétszerese volt az biogazdaságokban mint a hagyományos gazdaságokban.
- A fehérszélű törpedenevérek és az alpesi denevérek aktivitása magasabb volt az organikus gazdaságokban mint az épp átállás alatt lévőkében (pontosan három illetve kétszerese)
- A gazdaságok körül lévő természetközeli területek nem befolyásolták az eredményeket.
A kutatás a Journal of Applied Ecology folyóiratban jelent meg.
