Az eddig legnagyobb szabású ilyen témájú tanulmány Nagy-Britanniában készült, és az eredmények azt mutatják, hogy minden egyes foknyi melegedés hatására a vadonélő méhek, például a poszméhek 6,5 nappal hamarabb jönnek elő téli szállásukról – számol be a Phys.org.
Ahogy a tavasz egyre korábban kezdődik, és a rovarok is egyre hamarabb ébrednek, elveszik a köztük és a növények közt kialakult szinkron, így kevesebb táplálékot találnak. Ez azt jelenti, hogy
A Chris Wyver, a Readingi Egyetem Mezőgazdasági, Politikai és Fejlesztési Iskolájának doktori kutatója által vezetett tanulmány az Ecology and Evolution című folyóiratban jelent meg. A tudós elmondta: „A növekvő hőmérséklet a méhek számára is nehezebbé teszi az életet. A melegebb körülmények között hamarabb előjönnek a téli hibernációból, azonban ilyenkor még nincs számukra elég táplálék, ami megfelelő mennyiségű energiát biztosít ahhoz, hogy repüljenek.
Az ébredések összehangolása a növények virágzásával kritikus fontosságú, mivel pollenre és nektárra van szükségük hogy túléljenek, és utódokat hozzanak létre. Az összhang hiánya a beporzás hatékonyságának rovására mehet.
És minél kevesebb természetes beporzó van, a gazdák annál inkább a háziméhekhez fognak fordulni, ami nagyobb költséget jelent, és ezt a fogyasztók is megérzik majd. Így még drágább almákat és körtéket fogunk találni a boltok polcain.”
Négy évszázadnyi adat
A tanulmány 88 különböző vadonélő méhfajt vizsgált egy 40 éves periódus során, melyben több mint 350 000 egyedi észlelés volt, amiből ki lehetett mutatni a tavaszi ébredés időpontjának eltolódását, mind az idő múlásával, mind a hőmérséklettel összefüggésben.
Az adatok azt mutatták, hogy néhány méh hamarabb bújik elő, mivel a különböző fajok nem egyformán reagálnak a hőmérsékleti változásokra. Átlagosan 88 faj egyedei évtizedenként 4 nappal hamarabb ébrednek fel.
Ez a változás óriási hatással lesz azokra a növényekre, melyeknek szükségük van a méhekre a beporzásról, például az almafáknak, és amelyek nem fognak még virágozni, amikor a rovarok előbújnak a téli álom után.
„Gyümölcsfigyelő”
Nem csak a méhek ébredésének időpontját kell figyelni azonban, mivel a klímaváltozás a virágzás időpontjára is hatással van, és a beporzás szempontjából ez is kritikus fontosságú.
Hogy többet tudjon meg a gyümölcsfák virágzási idejéről, Wyver és kollégái létrehozták a FruitWatch („gyümölcsfigyelő”) projektet a Readingi Egyetemmel és az Oracle for Research szolgáltatással közösen. Ennek célja, hogy
az embereket arra biztassák, osszák meg a kutatókkal, mikor virágoznak a kertjükben, közeli parkokban vagy fasorokban található gyümölcsfák.
A beküldött adatok alapján – két év alatt több, mint 6500 megfigyelést kaptak – a tudósok jobban megérthetik a klímaváltozás szerepét a virágzó gyümölcsfák és a beporzó rovarok közötti kapcsolat alakulásában.