Hírek

Több szivacsvárost szeretnének

A heves esőzések és az aszályos időszakok különösen nehezen kezelhetők a sűrűn lakott városok számára. Az esővíz nem tud elszivárogni, és a lakosság és a természet szenved a "hőszigetektől". A Német Szövetségi Környezetvédelmi Alapítvány (DBU) ezért nyíltan kezdte követelni, hogy a klímatudatosság jegyében mind több várost alakítsanak át úgynevezett szivacsvárossá.

2023 júniusában a Lambert ciklon Németország-szerte nagy pusztításokat végzett. Kassel városában szupercella alakult ki, pénzérme nagyságú jégeső pusztított, az emberek térdig érő vízben gázoltak. Az észak-rajna-vesztfáliai Sassendorfban egy nap leforgása alatt 102 liter csapadék hullott az égből négyzetméterenként.  

Az ilyen mértékű heves viharok, úgy tűnik a jövőnk részét képezik majd, erre egyébként a szakértők már évek óta felhívták a figyelmet.  Sürgős cselekvésre van szükség, különösen a sűrűn lakott városi területeken.

Az ilyen területeken a gigantikus víztömegeknek alig van lehetőségük beszivárogni az amúgy túlzottan kiszáradt talajba, hiszen a hőség is óriási probléma.

A Német Szövetségi Környezetvédelmi Alapítvány (DBU) és a Német Vízügyi, Szennyvíz- és Hulladékügyi Szövetséggel (DWA) karöltve ezekere a tényekre alapozva egy parlamenti egyeztetés során azt szorgalmazták, tegyenek meg minden lépést a döntéshozók annak érdekében, hogy a városokat, településeket klímatudatosabbá tegyék, és a jövőben a városfejlesztéseket szivacsváros mintájára tervezzék.

Alexander Bonde, a DBU főtitkára szerint a víztudatos város koncepciójának – az úgynevezett szivacsvárosnak a várostervezés mintájává kell válnia. A koncepció szerint a városoknak különféle kialakítású zöldterületei vannak: ha nagy esőzés van, ezek sok vizet szívnak magukba –

akárcsak egy szivacs, ez megakadályozza a fontos utcák és terek csapadékvízzel való elöntését, ám száraz és meleg időszakban a felületek nedvességgel látják el, és hűtik a várost.  

A homlokzat, a tető- és utcazöldítés, a vízáteresztő felületek és a föld alatti gyűjtőrendszerek, valamint a különböző szökőkutak és multifunkcionális területek is részét képezhetik a szivacsvárosnak. A főtitkár szerint ez a kettős stratégia egyfajta kék-öld infrastruktúra élhetőbbé teheti városainkat a jövőben. Az egyesületek egyetértettek abban, hogy a víztudatos város elvét be kell vonni az önkormányzati tervezési gyakorlatba, valamint a víz- és zöldfelületek tervezését ennek megfelelően kell összehangolni.

A működő szivacsváros koncepciójára

Európa-szerte vannak sikeres példák: 1995 óta Münchenben minden beruházásnál az építészeknek és építtetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a csapadékvíz a helyszínen vagy a közelben elszivárogjon,

és így ne kerüljön a szennyvízhálózatba. A klímatudatosabb intézkedések pozitív hatásai már a várost átszelő Isar-folyó is megmutatkoznak ami a helyi lakosok szabadidős és kikapcsolódási színvonalát is javította. Berlin egyes részei is víztudatossabbá alakulnak át: a Rummelsburg-öbölben süllyesztett zöldfelületek tartják vissza az esővizet heves esőzéskor.

A szivacsvárosok abszolút úttörője Koppenhága. Speciálisan megépített utak a vizet a talaj felé terelik, vagy ideiglenesen visszatartják. A nagyobb terek ideiglenesen egyfajta medenceként összegyűjtik a vizet, majd elvezetik, és az újonnan létrehozott utcák is fokozatosan szivárogtatják el a lehulló csapadékot.

Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu/taspo.de