Ami tény, hogy veszélyes gyom
A NÉBIH évről évre felhívja a figyelmet a parlagfű irtásának fontosságára, amit sokkal egyszerűbb akkor elvégezni, amikor e növények nagy számban kikelnek, és nem célszerű megvárni a május-júniust, amikor már virágzik, és már derékig ér… A parlagfű egyéves, magról kelő, kétszikű, melegigényes gyomnövény.
Csírázásának megindulásához tavasszal a talaj hőmérsékletének tartósan 6 ºC fölé kell emelkednie. A zöld parlagfű növények a fagyok hatására elpusztulnak, csak a magok élik túl a téli hideg időjárást és tavasszal tömegesen csíráznak
Az eredményes védekezéshez alapvető fontosságú, hogy a csíranövényeket felismerjük. A parlagfüvet eredményesen irtó gyomirtó szerek többség a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, később a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak. A csíranövény sziklevelei szélesek, tojásdadok, 3-4 mm szélesek. A sziklevelek szélén lilás foltok találhatók. Az első lomblevelek keresztben átellenesek, lándzsásak vagy tojásdadok, hegyes csúcsúak, szárnyasan tagoltak, a későbbi lomblevelek pedig szórt állásúak, rövid nyelűek, tojásdad alakúak. A legfelső szárlevelek esetenként tagolatlanok. A levelek színe sötétzöld, vastagon, tompán szőrözött, fonákuk sötétszürke, sűrűn szőrözött. A parlagfű fő csírázási időszaka április és május hónapban van. Május végétől intenzív növekedési szakasz kezdődik – olvasható a NÉBIH honlapján.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése alapján
„a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végégig folyamatosan fenntartani.”. A törvényi előírás miatt fontos a virágbimbós növény felismerése.
Eszerint nem június végéig kell egyszer megejteni a kaszálást, főleg nem utolsó pillanatban, hanem addig is és azután is a virágzást kell megakadályozni. Az előző évek tapasztalatai szerint, ez sok helyen nem sikerül…
Gyógynövény… nem gyógynövény…
Korábban őstermelői termékekként hazánkban is lehetett kapni parlagfű szirupot, ám ennek forgalmazása ma már tilos, főleg azért mert virágpora nagyon allergén, így az ha csak véletlenül és kis mennyiségben is a termékbe jut egészségügyi kockázatot jelent.
Magyar természetgyógyászok is többen írják, hogy e növény levele ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket.
A pfaf.org, mely a növények nemzetközi népi gyógyászatban betöltött szerepét listázza is megemlékezik arról, hogy régen sok mindenre használták a parlagfüvet, ami persze nem feltétlen jelenti azt, hogy azokra a tünetekre, betegségekre jó hatással is volt. E szerint a levelek összehúzó és hánytató hatásúak. Külsőleg rovarcsípésekre, reumás ízületekre és különféle bőrpanaszok kezelésére, belsőleg teaként láz, tüdőgyulladás, bélgörcsök, hasmenés kezelésére használták. A fonnyadt levelekből származó lé fertőtlenítő hatású, és a fertőzött lábujjakra került.
Más források szerint a parlagfű fogyasztása károsíthatja az egészséget, mert olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták.
A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar és az SZTE Általános Orvostudományi Kar kutatói állatkísérletekben kezdték el vizsgálni a növény tartós alkalmazásának veszélyeit. Eredményeiket 2017. májusában publikálták a PLoS One tudományos folyóiratban, de a részletes eredmény leírás a ködpiszkáló blogon is olvasható. Ennek eredménye azt mutatta, hogy a parlagfű hosszú távú emberi fogyasztásának kockázatai lehetnek, amit az állatkísérletek során észleltek az agy-, és vesekárosító hatás volt. A kutatók nem állítják, hogy a parlagfűnek a patkánykísérletekben észlelt mérgező hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában hasonlóak kísérletes állatokban és emberekben. A következtetés az lett, hogy a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széles körű toxikológiai vizsgálatok nem támasztják alá azt.
A parlagfű tehát gyomnövény és nem gyógynövény, nem szerepel a hazai gyógynövények listáján sem…
A parlagfű okozta allergia
E gyomnövény irtásával azért sem éri meg a törvényben megadott határidőt megvárni, mert az adott év időjárásától függően hamarabb is megkezdődhet a virágzás, ami az allergiában szenvedőknek is rossz, de a területek tulajdonosainak sem jó, mert a virágzás után hamar magot érlel a növény, és a kisebb problémából egyre nagyobb kerekedik.
Arra is oda kell figyelni, hogy bár a parlagfű egy viszonylag nagy termetű növény, ám ha például fűnyíróval próbáljuk kordában tartani, ahhoz remekül alkalmazkodik, és az akár 5-6 centiméteres növény is képes virágozni a rendszeresen nyírt területen.
A parlagfű allergiában szenvedők többféle kellemetlenséget tapasztalhatnak, ilyenek a náthaszerű tünetek, orrfolyás vagy orrdugulás, szemviszketés, alvási problémák. E tünetek alapvetően nyár végén jelentkeznek, amikor a pollenkoncentráció a legnagyobb a levegőben, de ha valaki egy ilyen gyommal fertőzött terület közelében él, akkor sokkal hamarabb is érezheti a pollen jelenlétét a levegőben.
