Alexander Khramov, Tatiana Foraponova és Piotr Węgierek a Biology Letters című tudományos lapban számolt be a felfedezésről. A most leírt faj egy talajlakó Tillyardembia, mely a perm korszakban élt. Maradványaikat az oroszországi Chekarda település melletti ásatási területen találták meg, egy folyómeder mentén. A kutatók szerint ezek a fülbemászóra hasonlító rovarok nagyjából 1,5 centiméter hosszúak voltak és szárnyaik voltak, melyek azonban elég gyengék, így vélhetően életük nagyrészét a talajon vagy a növényeken mászva töltötték – írja a Phys.org.
A kutatók akkor találták meg a talajlakó rovart, amikor egy meglehetősen nagy ősi rovarfosszília gyűjteményt néztek át a Boriszjak Paleontológiai Intézetben, Moszkvában. A 425 megkövesedett élőlény közül a kutatócsoport hatot talált ebből a rovartípusból – mindegyiknek a torára, lábaira és hasi részeire pollenszemek voltak ragadva.
A kutatócsoport csak kétféle virágport talált, ami arra utal, hogy a rovarok idejük nagy részét mindössze egy vagy két fán vagy bokron töltötték. Mind a kétféle virágpor nyitvatermő fajoktól származik, melyek nem hoznak virágot.
A kutatócsoport elismeri, hogy a fosszilis példányokból vagy a hozzájuk ragadt virágporból nem lehet megállapítani, hogy a rovarok valóban a növények beporzási folyamatának részei voltak-e – ha nem, akkor is feltételezhető, hogy ennek a folyamatnak az előfutáraival van dolgunk.
A kutatócsoport azt tervezi, hogy folytatja a példányok vizsgálatát, hogy bizonyítékot találjon a pollencsapdázó mechanizmusra, ami azt mutatná, hogy a rovarok tudatosan keresték a pollent. Azt is tervezik, hogy közelebbről megvizsgálják a virágport, hogy kiderítsék, kialakultak-e benne olyan struktúrák, amelyek segítettek neki megtapadni az arra járó beporzókon.
