Összesen egy Portugália méretű erdő veszett oda, és percenként 16 focipálya vált a tűz martalékává 2021-ben.
A tavaly leégett 9,3 millió hektárnyi erdőből több mint 5 millió hektárnyi Oroszországban található, de más északi országok, például Kanada is különösen kitett volt az erdőtüzeknek.
Az egyre gyakoribb tűzesetek miatt az erdők talajában tárolt szén is könnyen felszabadulhat, amely az erdőtüzekkel a légkörbe kerül, ami az üvegházhatású gázok légköri szintjének megemelkedését eredményezi. Mindez pedig csak felgyorsítja a felmelegedést.
A déli féltekén a tűzvész helyett a drasztikus fakitermelés veszélyezteti az erdőket. Brazíliában például hatéves csúcs dőlt meg a kivágott fák mennyisége tekintetében, ami a megnövelendő mezőgazdasági területek miatt volt „indokolt”.
Szakértők erre a folyamatra azt mondják, ez a növényzet és a talaj együttes párolgásával jár, magyarán lecsökken a hűvösebb és a csapadékos napok száma, ami szintén a felmelegedést katalizálja.
Az ENSZ jelentése szerint a súlyos erdőtüzek előfordulása 50 százalékkal nőhet az évszázad végéig. Sajnos viszont az elpusztult erdőterületek helyreállítása csaknem 100 éves távlatokba mérhető, így a felmelegedés megelőzése jelentené a leghatékonyabb megoldást.
Az Európai Erdőtűz-Információs Rendszer (EFFIS) rendszer adatai szerint Magyarországon idén augusztus 13-ig több, mint 6600 hektár égett le. A diagram jól szemlélteti, hogy ez sokszorosa az eddigi átlagos erdőtűz eseteknek. |
