Hírek

A számik harca a szélturbinákkal

Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket nem szabad arra használni, hogy az őslakosok földjeire behatoljanak, és tönkretegyék megélhetésüket, derül ki egy bírósági ítéletből.

Az elmúlt két évtizedben Norvégia a megújuló energiaforrások, különösen a szárazföldi szélenergia termelésének fokozásával igyekezett csökkenteni az olaj- és gázfüggőségét. A norvégiai szélenergia-termelés bővítésének továbbá az is a célja, hogy Európa alul ellátott energiapiacain értékesítse a megtermelt energiamennyiség egy részét.

Történetesen számos új szélenergia projekt a lappföldi régióban, a számi őslakosok ősi földjén található vagy éppen épül,

amely Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország északi részét foglalja magában. Építésükhöz utak létesítésére és nagyméretű ipari létesítmények felállítására van szükség a vadonban, ami óriási környezeti károkkal jár.

E területek közül sok létfontosságú a számi közösségek számára, amelyeknek a rénszarvastartás életformát jelent.

A szélerőművek megakadályozhatják a legelők és ellési területek elérését, vagy megzavarhatják a rénszarvasok vándorlását.

A félig háziasított rénszarvasok kerülik a legelést azokon a területeken, ahol látják vagy hallják a szélturbinákat. Ennek eredményeképpen a Fosenhez hasonló szélerőművek létesítése végzetes hatással lehet a helyi rénszarvas pásztorkodásra, és a pásztorokat arra kényszerítheti, hogy teljesen felhagyjanak a megélhetésüket biztosító tevékenységgel.

A számik évtizedek óta harcolnak a földjeiken történő ipari beavatkozás ellen, amely megzavarta hagyományos életmódjukat. Erőfeszítéseik ellenére számos értékes legelőterületet veszítettek el ipari projektek és infrastruktúra, például utak, elektromos hálózatok létesítése miatt.

2021 októberében a norvég legfelsőbb bíróság mérföldkőnek számító ítéletet hozott, amely megerősítette az őslakosok jogait, és jelentős csapást mért az ország megújuló energiára vonatkozó stratégiájára. A 11 bíróból álló testület kimondta, hogy Közép-Norvégiában, a Fosen-félszigeten épülő Roan és Storheia szélerőművek építésével megsértették a számi rénszarvaspásztorok jogait, és engedélyeik így érvénytelenek.

Míg a számi közösség üdvözölte az ítéletet, és most a szélerőművek eltávolítását várja, a norvég kormány, amely a projekteket tulajdonló és üzemeltető Fosen Vind vállalat többségi részvényese, úgy tűnik, nem hajlandó elfogadni azt.

Marte Mjøs Persen energiaügyi miniszter azzal érvelt, hogy az ítélet nem mondja ki, mi történjen a szélerőművekkel, és a megoldás csupán egy új hatásvizsgálat és a környezeti hatások enyhítését célzó intézkedések kérdése lehet.

Ha a foseni szélerőmű parkok a helyükön maradnak, az súlyosan aláásná a számik norvég kormányba vetett bizalmát, rontaná annak hitelességét az őslakosok jogai tekintetében, és gyengítené a Legfelsőbb Bíróság tekintélyét. A norvég hatóságoknak olyan utat kell találniuk a zöld átmenet felé, amely nem jár a kisebbségi jogok megsértésével.

Forrás: aljazeera/norway.com

Hírek

A számik harca a szélturbinákkal

Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket nem szabad arra használni, hogy az őslakosok földjeire behatoljanak, és tönkretegyék megélhetésüket, derül ki egy bírósági ítéletből.

Az elmúlt két évtizedben Norvégia a megújuló energiaforrások, különösen a szárazföldi szélenergia termelésének fokozásával igyekezett csökkenteni az olaj- és gázfüggőségét. A norvégiai szélenergia-termelés bővítésének továbbá az is a célja, hogy Európa alul ellátott energiapiacain értékesítse a megtermelt energiamennyiség egy részét.

Történetesen számos új szélenergia projekt a lappföldi régióban, a számi őslakosok ősi földjén található vagy éppen épül,

amely Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország északi részét foglalja magában. Építésükhöz utak létesítésére és nagyméretű ipari létesítmények felállítására van szükség a vadonban, ami óriási környezeti károkkal jár.

E területek közül sok létfontosságú a számi közösségek számára, amelyeknek a rénszarvastartás életformát jelent.

A szélerőművek megakadályozhatják a legelők és ellési területek elérését, vagy megzavarhatják a rénszarvasok vándorlását.

A félig háziasított rénszarvasok kerülik a legelést azokon a területeken, ahol látják vagy hallják a szélturbinákat. Ennek eredményeképpen a Fosenhez hasonló szélerőművek létesítése végzetes hatással lehet a helyi rénszarvas pásztorkodásra, és a pásztorokat arra kényszerítheti, hogy teljesen felhagyjanak a megélhetésüket biztosító tevékenységgel.

A számik évtizedek óta harcolnak a földjeiken történő ipari beavatkozás ellen, amely megzavarta hagyományos életmódjukat. Erőfeszítéseik ellenére számos értékes legelőterületet veszítettek el ipari projektek és infrastruktúra, például utak, elektromos hálózatok létesítése miatt.

2021 októberében a norvég legfelsőbb bíróság mérföldkőnek számító ítéletet hozott, amely megerősítette az őslakosok jogait, és jelentős csapást mért az ország megújuló energiára vonatkozó stratégiájára. A 11 bíróból álló testület kimondta, hogy Közép-Norvégiában, a Fosen-félszigeten épülő Roan és Storheia szélerőművek építésével megsértették a számi rénszarvaspásztorok jogait, és engedélyeik így érvénytelenek.

Míg a számi közösség üdvözölte az ítéletet, és most a szélerőművek eltávolítását várja, a norvég kormány, amely a projekteket tulajdonló és üzemeltető Fosen Vind vállalat többségi részvényese, úgy tűnik, nem hajlandó elfogadni azt.

Marte Mjøs Persen energiaügyi miniszter azzal érvelt, hogy az ítélet nem mondja ki, mi történjen a szélerőművekkel, és a megoldás csupán egy új hatásvizsgálat és a környezeti hatások enyhítését célzó intézkedések kérdése lehet.

Ha a foseni szélerőmű parkok a helyükön maradnak, az súlyosan aláásná a számik norvég kormányba vetett bizalmát, rontaná annak hitelességét az őslakosok jogai tekintetében, és gyengítené a Legfelsőbb Bíróság tekintélyét. A norvég hatóságoknak olyan utat kell találniuk a zöld átmenet felé, amely nem jár a kisebbségi jogok megsértésével.

Forrás: aljazeera/norway.com