A február 2-ához, gyertyaszentelő napjához kapcsolódó ismert hagyomány szerint ugyanis, ha a téli álmából frissen ébredő medve kijön a barlangjából, és a napos időnek köszönhetően meglátja az árnyékát, attól megijedve visszabújik a barlangba, mert még hosszúnak ígérkezik a tél. Viszont ha felhős, borús időre ébred, akkor elindul táplálék után, ami azt jelzi, hogy hamarosan vége a télnek és beköszönt a tavasz.
Vajon a Budakeszi Vadaspark két mackója, Romulus és Tibor meglátja az árnyékát? Ezt saját szemükkel is láthatják, akik vasárnap felkeresik a vadasparkot. Emellett arra is választ kapnak, hogy milyen hosszan és miért alszanak a medvék téli álmot, és a medvesles alkalmával szó esik a valódi téli álmot alvó sünökről és pelékről is.
A Medveles részletes programja:
11 és 13 órakor előadással egybekötött medve látványetetés;
15 órakor kisragadozó-etetés;
A programok a belépő árán felül ingyenesen látogathatók.
Honnan ered az időjós medve hagyománya?
Sokan úgy tartják, az időjárást előrejelző medve alakját Jókai Mór találta ki. Az új földesúr című regényében írja: „Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, szép napfényes idő van, (…) – visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább. (…) Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; (…) akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába (…). Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét.”
Jókai a jelenséget úgy magyarázza, hogy a jó idővel csak kacérkodik a tél, de valójában még sokáig fog tartani; ha viszont rossz az idő, a tél kitombolja magát, és hamarosan jön a tavasz. Ez az, amit a medve előre megérez. „S a medvének mindig igaza van” – írja Jókai Mór.
