A citromsármány magevő, gyommagvakkal, a mezőn talált elszórt gabonaszemekkel táplálkozik, viszont
Télen csapatokba verődve a mezőket járják, néha más magevőkkel is társulnak. Legnagyobb ellenségük egész évben a karvaly, télen a tundrák felől idelátogató kis sólyom.
Hazánkban becslések szerint körülbelül 700 ezer pár él. Állandó madár, nem vonul. Kedvelt élőhelyei az alföldi kis akácosok, öreg temetők, szőlőhegyek, ritkás erdőszélek, út menti fasorok, galagonyával és vadrózsával beszórt domboldalak. Megtelepszik a folyóárterek szegélyein, az erdőirtásokon néhány éven belül szinte mindig megjelenik.
Erdőszéleken, nagyobb tisztásokon, vágásokban, bokrokkal kísért patakok mentén épül a fészek. A tojó egyedül épít. A fészekanyagot a közelből, legfeljebb száz méternyiről hordja. Elsősorban a korareggeli, hajnali órákban dolgozik, amikor a hozott száraz fűszálak, gyökérdarabkák még a harmattól nedvesek és így könnyebben beépíthetők.
A tojásokat naponta rakja le, és csak amikor a fészekalj már teljes, kezd kotlani. Egyedül ül a tojásokon, párja közben valamelyik közeli kinyúló ágon ülve énekel. A fészket csak rövid időre, de naponta többször is elhagyja, hogy táplálékot keressen, a hím ilyenkor néha kíséri.
A fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki, a tojáshéjakat a tojó vagy elnyeli, vagy egyenként elhordja a fészektől. A fiatalok 12-13 napos korukban még röpképtelenül elhagyják a fészket, szüleik még két hétig etetik őket. 17-18 naposan tudnak önállóan táplálkozni.
Írásunk Schmidt Egonnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.