A Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számában, a Zöld Mező rovatunkban környezettel és annak védelmével kapcsolatos aktualitásokkal foglalkozunk – gazdálkodói szempontból is megvilágítva azokat. E cikkek egyikét olvashatják a következő sorokban.
Sokan kapták fel a fejüket idén januárban, amikor is kiderült: a gólyatöcs lett az Év madara 2019-ben. A furcsa nevű, gólyára emlékeztető, hosszú lábú kis partimadár mondhatni az ismeretlenségből röppent fel, s vált egy szárnycsapásra sokak kedvencévé.
Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója lapunknak azt mondta, az internetes szavazókat e faj valószínűleg furcsa nevével, törékeny, „kedves” kinézetével fogta meg. Szavai szerint pont ez a legfőbb cél: a figyelemfelhívás, illetve ismeretterjesztés. Éppen ezért rendszerint
„Igyekeztünk ezúttal a partimadarakra felhívni a figyelmet, hisz amellett, hogy erről a fajcsoportról keveset hallani, az elmúlt évtizedekben sok faj veszélyeztetetté vált közülük” – magyarázta Halmos Gergő. Mint mondta, a fő oka ennek a vizes élőhelyek számának csökkenése, illetve állapotuk romlása – mindez globális probléma napjainkban. Az MME éppen ezért különös figyelmet fordít például a szakpolitikai tevékenységre is.
– részletezte a szakember, aki szerint nem kevésbé fontos feladat a gazdálkodók figyelmének felhívása sem.
A gólyatöcs „boldogulásához” például a többi között az időszakos vizek megtartásával járulhatnak hozzá a gazdák, akik számára az egyesület a „Terepi madárhatározó gazdálkodóknak” című kiadványban számos fontos tudnivalót gyűjtött össze. Halmos Gergő felhívta a figyelmet a
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjai egyébként országszerte szerveznek ismeretterjesztő programokat, előadásokat és túrákat, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a következő nemzedékek megszólítására is. Budapest mellett több vidéki városban is nagy sikerrel fut például a Madarász Ovi és Suli programjuk, amelyekkel azt szeretnék elérni, hogy a gyerekek már egészen kis korban megbarátkozzanak a természettel.
Hasonló céllal, megalakulásuk óta szervezik országszerte a madarász táboraikat; egykori résztvevőik közül sokan mára az egyesületben tevékenykednek. „A különféle, gyakorlati természetvédelmi feladataink mellett nagy figyelmet fordítunk a kutatásra és adatgyűjtésre is” – tette hozzá Halmos Gergő, akinek szavai szerint nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is egyedülálló mennyiségű és minőségű adatot gyűjtöttek össze szakembereik a madarakról az elmúlt évtizedekben.
