Több mint 2 millió négyzet mérfölddel, azaz közel 520 millió hektárral nő éves szinten a leveles növényekkel borított területek mennyisége. Ez összevetve a 2000-es évek korai szakaszával 5 százalékos növekedést jelent.
Mi is történik tulajdonképpen?
Az amerikai űrügynökség, a Nasa műholdas adatai szerint az elmúlt két évtizedben a leveles növényekkel borított terület aránya (ebbe beletartoznak a lágy- és fásszárúak is) annyival nőtt, amekkora az amazonasi esőerdő teljes területe.
Ezt a zöldülést először a 1990-es évek közepén vették észre.
A tudósok eleinte úgy gondolták, hogy a légkörben lévő extra széndioxid mennyisége, illetve a melegebb, nedvesebb klíma adott nagy lökést a növényeknek. Azonban nem tudták, hogy ehhez a növekedéshez a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban bekövetkező változások mennyit adnak hozzá.
A Nasa Modis nevű műszerének köszönhetően azonban – mely két, a Föld körül keringő műholdon is ott van – most már egyértelműen látszik, hogy mindkét ágazat hozzátett ehhez a folyamathoz.
Miért Kína és India az éllovasok?
Kína hozzájárulása a globális zöldítéshez főleg annak köszönhető, hogy számtalan programot indított az erdőterületei kiterjesztésére és megőrzésére. Ez utóbbi az ország zöldítő hatásának 42 százalékát adja.
A zöldítés 32 százaléka pedig – mely Indiában 8 százalék – az intenzív, öntözött és trágyázott növénytermesztésnek köszönhető. A gabona-, zöldség-, gyümölcs- és egyéb élelmiszernövény termesztés 35-40 százalékkal nőtt mindkét nemzetnél a 2000-es évek óta, hogy etetni tudják a növekvő népességüket.
A zöldítés jövőbeni trendjének változását több tényező is befolyásolja. Az egyik ilyen, hogy India hamarosan kifogyhat az öntözéshez használt talajvízből.
Globálisan nézve a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az atomszférában lévő széndioxid szintje rekord méreteket ölthet, köszönhető a Csendes óceáni térség melegedésének, ami viszont csökkenti a növények széndioxid felvételét.
Hogyan befolyásolja ez a klímaváltozást?
A Nasa Ames Kutatóközpontjának tudósa, Rama Nemani szerint
„Ennek segítségével a tudósok jobb előrejelzéseket adhatnak Földön működő rendszerek működését illetően, ami segíti az országok döntéshozóit a cselekvési tervek kidolgozásában.”
Ranga Myneni professzor a Bostoni Egyetemről, aki először figyelt fel a hőmérséklet emelkedésére megismételte a korábban hangoztatott figyelmeztetését a BBC-nek: a többlet fanövekedés nem képes kompenzálni a globális felmelegedést, a növekvő tengerszintet, az olvadó gleccsereket, az óceán savasodását, a sarki jégsapkák olvadását, illetve a jövőben várhatóan szélsőségesebbé váló trópusi viharokat.
Azt el kell fogadni, hogy ugyan az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) modelljeibe belekalkulálták a növények széndioxid-felvételét is, azonban az továbbra is a legnagyobb bizonytalansági tényező lesz jövőbeli klíma-előrejelzésben.
Ez a kutatás egyidejűleg jelent meg az Egyesült Királyságban lévő IPPR (Institute for Public Policy Research) agytröszt figyelmeztetésével. A tanácsadó szervezet szerint
