Hírek

Nagyszabású élőhely-rekonstrukció várható

A vizes élőhelyek védelme és megőrzése kulcsfontosságú a klímaváltozás hatásainak mérséklése kapcsán is, a Kormány éppen ezért 36 milliárd forinttal készül támogatni az ebben érdekelt projekteket a 2020-ig tartó uniós pénzügyi időszakban. A téma legfőbb aktualitásairól a Vizes Élőhelyek Világnapja ünnepi rendezvényen beszéltek a szakemberek.

A megannyi természeti kincset rejtő Szarvas, egészen pontosan a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága szolgált helyszínéül az idei Vizes Élőhelyek Világnapja ünnepi rendezvénynek, amely egyebek mellett gondolatébresztő előadásokkal igyekezett felhívni a figyelmet a témával kapcsolatos aktualitásokra, egyszersmind pedig a legsürgetőbb teendőkre.

Hogy e kezdeményezés hátterében pontosan mi is áll, arról Rácz András környezetügyért felelős államtitkár beszélt köszöntőjében. Mint mondta,

1971. február 2-ig kell visszatekintenünk az időben, amikor is összefogtak a vizes élőhelyekért aggódó közvéleményüket képviselő országok: ekkor, az iráni Ramsar-ban született meg a Ramsari Egyezmény, amelyhez mára már 170 ország csatlakozott.

Magyarország 1979-óta tagja e nemzeteknek, az azóta eltelt évtizedekben pedig 29, összesen mintegy 244 ezer hektárnyi, úgynevezett ramsari területet jelöltek ki hazánkban.

„A Kárpát-medence összes jellemző vizes élőhelye megtalálható e területek közt, kezdve a természetes vízfolyásokkal és tavakkal, a víztározókon át a lápokig és mocsarakig” – magyarázta Rácz András. Az államtitkár elmondta, a Ramsari Egyezmény Nemzetközi Titkársága idén a vizes élőhelyek és a klímaváltozás kapcsolatát tűzte ki tematikául; utóbbi hatásainak mérséklése szempontjából ugyanis kiemelt szerepük van vizes élőhelyeinknek. Rácz András hangsúlyozta, azok megőrzése éppen ezért az állami természetvédelem egyik legfontosabb feladata.

„A 2020-ig tartó Európai Uniós pénzügyi időszakban 36 milliárd forintot költünk el a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program révén, a nemzeti parki igazgatóságok közreműködésével a vizes élőhelyek rekonstrukciójára” – emelte ki a környezetügyért felelős államtitkár, akinek szavai szerint mindez 92 projektet s nagyjából 100 ezer hektárnyi területet érint majd.

Rácz András egyebek mellett felhívta a figyelmet a 2018-as Ramsari Város pályázatra is, amely révén végül 7 ország 18 városa, köztük a magyarországi Tata nyerte el a dicső címet.

Dévai György, a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke elmondta, Európában mindössze két ország – hazánk mellett Franciaország – nevezett városa kapta meg az elismerést. Mint mondta a vizes élőhelyek gondozásában, bemutatásában és hasznosításában élen járó településekről van szó, e téren pedig jelenleg Tata kiemelkedik a hazai városok közül. „Tata ramsari területei fontos szerepet játszanak a környezeti nevelésben, a turizmusban és a gazdálkodásban is” – tette hozzá elnök, aki szerint az elnyert cím azt is mutatja, a város példaértékű hirdetője a Ramsari Egyezmény eszméjének is.

Tardy János, a majd’ 180 esztendővel ezelőtt alakult Magyar Természettudományi Társulat elnökeként azt hangsúlyozta,

a vizes élőhelyek védelme egy friss kutatás szerint nagyjából 660 millió ember sorsa szempontjából kulcsfontosságú.

„A legsokoldalúbb, ugyanakkor a legveszélyeztetettebb élőhelytípusról beszélünk” – tette hozzá a szakember, aki szerint éppen ezért különösen fontos a téma oktatásban való hangsúlyozása, ezzel együtt pedig az ügyben érintett pedagógusok támogatása.

Az eseményről szóló részletes beszámolónkat a Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számában olvashatják.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu