A nyaralók környékén lakmározó vadak gondot okoznak a Balatonnál, ez már régóta probléma. A helyzet máig nem javult, sőt, amióta kevés ember jár az üdülőtelepeken még nyugodtabb a portya.
– Ősszel az érő gyümölcsök miatt járnak be a vaddisznók a nyaralókhoz – mondta a sonline.hu kérdésére Hidvégi József, Fonyód polgármestere. – Ilyenkor télen pedig élelmet keresnek. Szarvasokat is lehet látni, a róka pedig már lassan úgy él a lakott területen, mint a kutya.
Hasonló a helyzet a szomszéd településen Balatonfenyvesen is.
– Amióta itt nyaralok, azaz a hetvenes évek óta rendszeresen vannak vaddisznók – mondta Farkas Éva, ingatlantulajdonos. – De olyan sok vaddisznó, mint az elmúlt években, még sosem volt.
Farkas Éva azt is kiemelte: próbálják óvni értékeiket és ingatlanjukat, de hasztalan minden próbálkozás. Régebben a szarvasok csak beugrottak, de most
Persze vannak, akik etetik is őket, mert sajnálják a télen éhező állatokat. De ez nem sokat tesz hozzá a lakott területre bejáró vaddisznók megfékezéséhez.
– Vaddisznókat már én is többször láttam – mondta Wayne Brett, aki állandó lakos Balatonfenyvesen. – Legutóbb karácsony előtt fotóztam egyet, körülbelül négy méterre állt tőlem. Még volt időm beszaladni a kamerámért is, csak akkor menekült el, amikor elkezdtem beszélni hozzá. Wayne Brett hozzátette: az is előfordult, hogy hazafelé tartott, amikor egy kocát figyelt meg malacokkal. Azt mondta: meg nem ijedt, de igyekezett óvatosan közlekedni az állatok közelében.
A megoldást Hidvégi József szerint az jelentené, ha a vadátjárásos helyeket elkerítenék.
– mondta a fonyódi polgármester. – Ismerjük azokat a helyeket, ahol a vadak járnak, ezért nem lesz nehéz. De a mi költségünk, holott véleményem szerint a vadászatra jogosultnak kellene a vadkárt megtéríteni.
A városvezető szerint a vadászati törvényben hiba, hogy nem szerepel a belterületi vadkár passzus. Hozzátette: a Natura 2000-es területekről járnak be a vaddisznók. Ezeket tévesen sokan úgy értelmezik, hogy mivel védelem alatt áll, érinthetetlen. Pedig azokon is gazdálkodni kellene Hidvégi József szerint.
Közösen keresik a megoldást
Balassa Balázs a Balatoni Szövetség elnöke a megyei hírportál kérdésére azt közölte: már több egyeztetést folytattak a belterületi kártétel megfékezéséért. Ezért a területi vadászkamarák, a rendőrség és az önkormányzatok szoros együttműködésére van szükség. Az egész országra kiterjedő megoldási javaslatot az Országos Magyar Vadászkamara készíti el.
Balassa Balázs leszögezte:
Az Agrárminisztérium szerint az urbanizáció és az egyedszám növekedés mellett sok az elhagyatott terület is, ahol meg tudnak bújni az állatok.
A szaktárca leszögezte: a hatályos vadgazdálkodási ágazati jogszabályok szerint a belterület nem a vadászterület része, ebből következően ott vadászati tevékenység nem folytatható.
A vadállománnyal kapcsolatos észrevételek elsősorban a Balaton nyugati medencéjének térségében jellemzőek. Itt részben – az egykori Nagybereki Állami Gazdaság területén, ahol korábban a Hubertus Agráripari Bt. gazdálkodott – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a vadászatra jogosult. Az Agrárminisztérium azt közölte:
Az ehhez szükséges infrastruktúrát alakították ki tavaly, s megkezdték a jelentősen túltartott nagyvad-állomány gyérítését is. Ezért is hoztak háromszor annyi gímszarvast és vaddisznót terítékre tavaly, mint 2017. előtt.
A fonyódi térségben vadászati tevékenységet folytató Csehi – Imrédi Vadásztársaság elnöke, Tavaszi József szerint a helyzet nem annyira drámai.
– De az emberek egy része felelőtlen – mondta Tavaszi József. – Megcsinálják a kerteket, oda ültetnek, de nem kerítik körbe rendesen. A vad megtalálja a helyet és bemegy.
A lakók felvetése a hangriasztásra Tavaszi József szerint, nem szolgálná mindenki nyugalmát. De az is fontos, tette hozzá, hogy ne etessék a vadakat. És a szemét tudatos kihelyezésével, többszöri elszállításával is javítható lenne a helyzet.