A ritka nagymacskát a hazai erdőkben valószínűleg nem sokan látták eddig. Még a velük foglalkozó szakemberek, természetvédelmi őrök közül is csak kevesen mondhatják el magukról, hogy szembe találkoztak e pompás ragadozóval.
Ezek árulkodóak, hiszen visszahúzható karmai nem látszanak a nyomon (ellentétben a kutyák és farkasok nyomaival).
A hiúz kizárólag nagy, összefüggő erdőségekben él, nem kedveli a nyílt a terepet. Speciális felépítésű lábai lehetővé teszik, hogy a havon könnyen mozogjon. Ha lehetősége van rá, akkor akár az ember vagy a járművek nyomába lépve inkább kikerüli a mélyebb havat.
A párzásra kész nőstények vizeletükben szagjelet hagynak, a hímek pedig párt keresve barangolnak. Az általában óvatos, csendes nagymacska ilyenkor kiereszti hangját, és szinte zeng az erdő különös nyávogásától.
A nőstények 70 nap után hozzák világra utódaikat. Általában kevés, maximum 4 utódot nevelnek, melyek miután elválasztódnak, még egy évik az anyjukkal maradnak. 2-3 éves korukban válnak ivaréretté, átlagos életkoruk 10-12, esetleg 13 év. Állatkertben élnek matuzsálemi példányok is, például a két éve örök vadászmezőkre távozott Hubert, aki a Budakeszi Vadaspark lakójaként megérte a 23 éves kort.
Az „Év emlőse” program
A VADONLESŐ Program, a támogató szakmai szervezetekkel egyeztetve, 2014-ben első ízben hirdette meg az Év Emlőse rendezvénysorozatot, mely minden évben más és más őshonos emlősállatunkra irányítja a figyelmet, elősegítve azok megismerését és hatékonyabb védelmét.
