Hírek

Gyerkőcök és a cinegék

Nem lehet eleget hangoztatni, milyen fontos a gyerekekkel megismertetni a természetet. Ehhez pedig nagyon fontosak az élmények és a személyes tapasztalatok: a gyerek, aki a kezébe foghatott és útjára bocsáthatott egy vadmadarat, másképp fog viszonyulni a minket körülvevő apró élőlényekhez.

Pilisszentivánon, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Pilisi Len Látogatóközpont minden évben számtalan alkalmat ad arra, hogy kicsik és nagyok közelebbről megismerhessék a környék élővilágát. Ezek közül az egyik legnépszerűbb program a madárgyűrűzés a Jági-tó partján.

Madarat szinte mindig látunk magunk körül, akár a belváros kellős közepén is. Sokan talán át is néznek rajtuk, meg sem akad a szemük egy olyan apró lényen, mint egy házi veréb.

Más a helyzet akkor, ha lehetősége van személyes kontaktusba kerülni vele. Erre teremt alkalmat a madárgyűrűzés.

Az első igazán hideg novemberi hétvégén is sok érdeklődő jelent meg a Jági-tónál, szinte kivétel nélkül gyerekes családok. A nemzeti park munkatársai, madarászok és önkéntesek pedig mindenkinek türelmesen bemutatták és elmagyarázták a madárgyűrűzés menetét, és annak lényegét.

Miért is gyűrűzik meg őket?

A gyűrűzéshez először meg kell fogni őket. Ehhez egy erős, de vékony szálú, apró szemű, úgynevezett zsebes hálót állítottak fel. Ezt a madarak nem látják – már ha szélcsendes idő van. Amikor belerepülnek, a zsebekbe esve csapdába kerülnek. Innen aztán gyakorlott szakemberek szedik ki őket vigyázva, nehogy sérülést okozzanak nekik.

Ezután már a madár lábára kerülhet a gyűrű, mely egy egyedi azonosító, mintha a személyi igazolványa lenne az állatnak. Az első befogásnál egy engedéllyel rendelkező gyűrűző szakember meghatározza a madár faját, a korát, és ha lehetőség van rá, akkor a nemét is.

Ez mind egy központi adatbázisba kerül, így ha később újra kézre kerül madarunkat, az adatait lekérdezve értékes adatokhoz jutnak a szakemberek.

Mint megtudtuk, a legutóbbi ilyen érdekes információ egy barátcinegéhez kötődik, amit az Európai Madármegfigyelő Napok alkalmával fogtak vissza a Jági-tónál. Kiderült, hogy hat évvel ezelőtt ugyanitt gyűrűzték meg – és már akkor is felnőtt madár volt! Ennél a fajnál a legidősebb ismert vadon élő példány az MME adatai szerint 9 éves volt.

Meg szabad simogatni?

A gyerekek szemében persze nem a gyűrűzés tudományos oldala volt a legérdekesebb, habár az ő nyelvükre is le lehet fordítani néhány érdekes részletet. Például ha azt mondjuk, hogy egy széncinege 20 grammos, azt sosem fogják megjegyezni.

De ha ez a cinege történetesen annyit nyom, mint két csomag vaníliás cukor, mindjárt érdekesebben hangzik.

Az apró madarak törékenyek, könnyen megsérülnek. Mégis a gyerekek kezébe lehet adni megfelelő felügyelet mellett: a legkisebbek is a markukba zárva tarthatták a cinegéket, és úgy bocsájthatták útjukra ezeket a kedves kismadarakat. Így akiket eddig csak távolról, a fák ágain vagy az etetőkön láttak, most testközelből is megismerhették.

Az etetők sztárja természetesen a széncinege, belőlük került a legtöbb kézre, de képviseltették magukat a kékcinegék, barátcinegék, sőt, egy ritkábban gyűrűzött faj, a fenyvescinege is.

Aki pedig testközelből csodálhatta, kezébe foghatta az energikus kis tollasokat, többé nem fog ugyanúgy nézni a városi verebekre sem!

A következő madárgyűrűzés a Jági-tónál december 8-án lesz, bővebb információ a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság oldalán található.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu